A tavasszal remek formában futballozó DVTK 37 megszerzett ponttal az 5. helyen áll a felfüggesztett bajnokságban. Dusan Brkovic 2018 tele óta erősíti a borsodiakat, és azóta a csapat egyik meghatározó játékosává nőtte ki magát.
A koronavírus-járvány miatt vannak olyanok, akik nehezebben, de akadnak olyanok is, akik könnyebben viselik a közös edzések nélküli időszakot a profi labdarúgók közül. A borsodiak 31 éves szerb hátvédje Magyarországon ragadt a koronavírus-járvány miatti intézkedések okán, és a családjától távol vészeli át ezt az időszakot.
- Köszönöm szépen, jól vagyok. Miskolcon várom, hogy vége legyen a járványnak, és újrainduljon a bajnokság. Egyedül vagyok, mert a családom a Fehérvár elleni találkozót megelőzően hazautazott, és éppen a határok lezárása után tértek volna vissza Miskolcra. Úgy alakult, hogy én nem utazhatok hozzájuk, és ők sem jöhetnek hozzám, de egyszer ennek is vége lesz - kezdte a dvtk.eu-nak Dusan Brkovic. - A modern technikának köszönhetően azért könnyebb elviselni ezt a helyzetet, rengeteget beszélünk, videóhívással látjuk is egymást. A lányom 17 hónapos múlt, már szinte mindent el tud mondani. A technikával is ismerkedik, bár sokszor előfordul, hogy felhív, majd az első szó előtt ki is lép a beszélgetésből, majd ezt elismétli néhányszor. A jövő héten lesz ortodox húsvét, ami nálunk is az egyik legnagyobb ünnep, mi is festünk tojást és hasonlók, de ez most minden bizonnyal elmarad.
A rutinos védő a klubhonlapnak elmondta, hogyan néz ki egy napja ebben az időszakban.
- Reggeli után erőfejlesztő gyakorlatokat szoktam itthon végezni, esetleg elmegyek futni vagy kerékpározni. Ebéd után pihenek egy kicsit, olvasok, filmet nézek, és próbálok közösségi életet élni, a családdal, barátokkal beszélek telefonon. Dobos Attila erőnléti edzőtől én is kaptam személyre szabott programot, azt kell elvégezni. A feladattól függően a lakásban vagy az udvaron végzem az erősítő gyakorlatokat, futni pedig az Ifjúsági pályára járok. Igyekszem olyan állapotban tartani magam, hogy lemaradás nélkül tudjak csatlakozni a csapathoz, amikor eljön annak az ideje, és folytatni tudjuk az eredményes tavaszi szereplésünket, ha újraindul a bajnokság.
Többen a Bükkben teljesítik a futófeladatot, Brkovic egyelőre még nem hagyta el az "épített környezetet".
- Egy hegyek által körülölelt kisvárosban, Sevojnóban nőttem fel, csak a 12 évesen költöztem Belgrádba, tehát nem ez az oka. Talán nincs a Földön olyan labdarúgó, aki átélt már hasonló helyzetet, ezért mindenki próbál improvizálni, én most ezt a megoldást választottam. Tekerni is a városban szoktam, most ki tudom használni a környékbeli kerékpárutakat.
Végül azt is elmondta, sikerül megőriznie az erőnlétét.
- Az általános erőnléttel nem lesz gond, azonban nagy különbség a kocogás, kerékpározás és a foci között. Egy csapatedzés teljesen más mozgást követel meg, sokkal dinamikusabb, sok az elindulás, irányváltás, kitámasztás, nem is beszélve az ütközésekről, vagy a taktikai elemek gyakorlásáról, és még ott van a labda is. Azonban jelenleg ez a legtöbb, amit tehetünk, hogy megelőzzük az esetleges sérüléseket az újrainduláskor. Úgy vélem, jelenleg senki nincs, mert nem lehet tökéletes állapotban, ezért az első mérkőzés előtt szükség lesz néhány hét felkészülésre.