Bódog Tamás vezetésével a DVTK megindult felfelé az NB I-es tabellán a pontszámokat illetően, a Bröndby-től érkezett szakember három bajnokiján két győzelmet jegyzett (az Újpest és a Honvéd), valamint egy döntetlent (a Ferencváros otthonában), miközben a zöld-fehérekkel két szoros találkozót játszott a Magyar Kupában (1-2, 0-0).
A tréner a védekezésben látja a diósgyőriek stabil szereplésének egyik okát.
- A védelem pillanatnyilag stabilan áll a lábán, és nem csak a szélén, hanem középen is masszívak vagyunk. A két szélső hátvédünk tényleg szenzációsan játszik, és ha megnézzük, nem gyenge és nem lassú ellenfelekkel találkoztak az elmúlt hetekben. Ez is közrejátszik abban, hogy komoly ellenfelekkel játszottunk, komoly játékosok voltak mindkét oldalon. Kiderült, hogy a mi játékosaink is képesek erre a teljesítményre. Amit véghezvittek az elmúlt 3-4 hétben, az szenzációs. Annak ellenére, hogy ez nem csak az ő érdemük – mert az egész csapat érdeme, hogy a védekezés jobban működjön körülötte – de a széleken nem fogunk változtatni hétvégén – idézi az amigeleken.hu a Haladás elleni bajnokit felvezető sajtótájékoztatón elhangzott Bódog-nyilatkozatot.
A vezetőedző arról is beszélt, hogyan készíti fel fejben a játékosait, és hogyan készülnek fel az ellenfelekből.
- (…)Azt ne felejtsük el, hogy a sikernek nem titka, hanem ára van. Ez az ár azt jelenti, hogy munka, munka, munka. Ha belerakod azt a mennyiségű munkát állandóan az edzésekbe, a hozzáállásba, jön magától, vagy legalábbis könnyebben eléred azt a célt, amit kitűzöl magad elé. De ez csak akkor működik, hogy ha ugyanazzal a töretlen lendülettel dolgozunk tovább. Lépésekkel haladunk előre, ami remélhetőleg egyre jobb lesz. Az, hogy fókuszban vagyunk amiatt, hogy az elmúlt hetekben jól szerepeltünk… Ez egy pillanatfelvétel. Ez nagyon gyorsan meg tud változni. Ha a játékosok kicsit elszállnának – amit nem fognak – akkor nagyon nagy gondok lennének. Azon vagyunk, hogy ezt minél tovább kitoljuk és ez a lendület megmaradjon. (…)Mindenképpen az összes mérkőzésből, amit lejátszik a csapat, ki lehet szűrni valamit, hogy mi az a stílus, mi az a felfogás, amit képviselnek, játszanak. Mi erre fel leszünk készülve. Amit játszani fognak, arra meg lesz az ellenszer. Annak ellenére, hogy nem az ellenfélhez fogunk teljes mértékben alkalmazkodni – alkalmazkodjanak ők hozzánk – mi játsszuk a saját játékunkat és meglátjuk, mire lesz ez elég. A csapatnak van ereje, önbizalma. Tudjuk mi vár ránk, mi a Szombathely erőssége, mi az a pont, ahol sebezhetők, úgyhogy megpróbáljuk kihasználni ezt a lehetőségeket.
Bódog szakított egy itthon jellemző gyakorlattal is a változások érdekében.
- Nálunk úgy működik, hogy a mérkőzés után soha nincsen szabadnap. A mérkőzés utáni nap egy átmozgatás azok részére, akik játszottak. Akik nem játszottak, azok kapnak egy terhelést, és általában a 2. nap a szabadnap. Ez nyugaton így működik, és erre esküszöm, mert ez bevált, és miért ne működne ez is ugyanúgy itthon, mint bármi más.
Az edzőt megkérdezték arról is, jelent-e különleges motivációt az, hogy ha nyer a DVTK, akkor a "vonal" fölé kerülhet, azaz végre nem kiesőhelyen állhatna majd.
- Ez mindenképpen egy plusz motiváló tényező, mert ezért dolgozunk, hogy a végén a vonal fölé kerüljünk. Itt van a lehetőség, úgy gondolom, hogy ezt a játékosok is átérzik. Azon vagyunk, hogy a hétvégi forduló után a vonal fölött álljunk. Azért az egy jó érzést adna a csapatnak a következő mérkőzésekre. Még nagyobb önbizalmat.
Alig pár hete kinevezett edzőjét méltatta a szerb Dejan Karan, aki a lilák és a kispestiek is eredményes volt.
- Az elmúlt hónapokban újjászülettünk, és ezt mindenki láthatja, nem csak az újságírók, a szurkolók, hanem az ellenfelek is láthatják. Új vezetőedző érkezett, új taktika, taktikai újítások történtek, új energiát kaptak és az önbizalma is megnőtt a csapatnak. Ez az újjászületés azzal is jár, hogy úgy lépünk pályára minden mérkőzésen, hogy meg fogjuk nyerni. Hiszünk magunkban, küzdünk egymásért, és ha ez így fog működni, akkor be tudjuk bizonyítani azt, hogy a DVTK nem azt érdemli, hogy ezt a helyet foglalja el a bajnokságban. (…) Sérült voltam, de amikor felépültem – nagy köszönet az edzőnek, hogy, bízott bennem – beilleszkedtem a csapatba. Most már nem csak az edző, hanem a csapattársak is bíznak bennem. Én is része vagyok a csapatnak, de a góljaim nem csak engem illetnek dicsérettel, hanem az egész csapatot, és ha ezen az úton folytatja a csapat a teljesítményt, ilyen produkciót nyújt, ilyen játékot nyújt, akkor nem lehet probléma.
TOVÁBB: A teljes cikk itt olvasható - kattints!