A Loki szlovák támadója nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 34 évesen Debrecenből visszaverekedje magát a válogatottba.
Mit tudtál a magyar fociról, amikor Debrecenbe igazoltál?
- Tudtam, hogy a magyar labdarúgásban egyre jobbak a körülmények minden szinten. Tudtam azt is, hogy a magyar szurkolók imádják a focit, ezt a nyári Európa-bajnokságon is bebizonyították. Itt Debrecenben úgy érzem magam, mint egy nyugati klubnál, kiváló edzőpályák, gyönyörű stadion, ráadásul az elmúlt 10 éve legsikeresebb magyar csapatáról beszélünk.
Ilyen szempontból óriási a különbség a magyar és a szlovák foci között, nálunk jelenleg egy normális stadion van az egész országban.
Mielőtt ide szerződtél, kikérted a korábban Magyarországon játszó szlovák játékosok véleményét?
- Kozmér Laci jó barátom, nagyon sokat beszélgettem vele az NB I-ről. Priskin Tomi a Slovannál volt a csapattársam, ő is csak ajánlani tudta a Debrecent. A szezon elején a helyszínen láttam a Gyirmót-Ferencváros mérkőzést, a meccs után Sesták mondott pár hasznos tudnivalót. Beszélgettem Thomas Dollal, a Fradi vezetőedzőjével is, aki egyébként annak idején, amikor a Hamburgnál dolgozott, szerette volna, hogy hozzájuk igazoljak, de aztán nem jött össze.
A szlovák sajtó sokat cikkezett arról az elmúlt hetekben, hogy a térdeddel rendre problémák voltak. Most teljesen egészséges vagy?
- Az igaz, hogy az előző szezon végén megsérültem, ezért maradtam le az Európa-bajnokságról is. A szlovák sajtó sokszor felfújja ezeket a történéseket, pár hetet kellett összesen kihagynom, utána folyamatosan edzésben voltam.
Te vagy a szlovák válogatott történetének legeredményesebb játékosa. Leszel még válogatott?
- Az idő nem nekem dolgozik, de ha jól megy a játék Debrecenben, akkor miért ne? A szövetségi kapitánnyal kifejezetten jó a viszonyom. Nem lenne rossz a 82 meccshez és a 23 gólhoz hozzárakni még párat.
Tíz évig légióskodtál Németországban, Franciaországban, Törökországban, játszottál a 2010-es vb-n. Pályafutásod mely részére emlékszel vissza a legszívesebben?
- Nürnbergben hat emlékezetes évet töltöttem, az volt talán karrierem legszebb időszaka. A világbajnoki szereplés életre szóló élmény, két gólt lőni az akkor címvédő olaszoknak óriási dolog volt, ráadásul ezzel továbbjutottunk a csoportból.
34 éves vagy, a Debrecen lesz az utolsó csapatod?
- Azt hittem, hogy a Slovan lesz, de aztán másképp alakultak a dolgok. Most az a legfontosabb számomra, hogy egyelőre a szezon végéig minél több góllal hozzá tudjak járulni ahhoz, hogy a Debrecen elinduljon felfelé a tabellán. Az edzőn múlik, de remélem, már most szombaton a Paks ellen bebizonyíthatom, hogy érdemes volt engem szerződtetni.
Privacsek András