Szima Gábor, a DVSC elnöke a Hajdú-Bihari Naplónak adott interjút aktuális ügyekről, ebből idézünk az alábbiakban, témakörök szerint.
Az átigazolásokról, a lehetséges távozókról
- A csapatra talán támadó poszton fért rá leginkább az erősítés, elsősorban ide kerestünk olyan játékosokat, akik kifejezetten gyorsak és erősek. Ugyanis a Loki jelenlegi játékához ilyen típusú csatárokra van szükség. Úgy vélem, ez egy sikeres átigazolási időszak lesz, hiszen igazoltunk három olyan támadót Trujics, Garba és Bouli személyében, akik az NB I meglepetésemberei is lehetnek. Valamint szerződtettünk egy fiatal, gyors, technikás középpályást Györgyi Arthur személyében, és továbbra is vannak még átigazolási terveink.
Természetesen lesznek még távozóink, de meghatározó futballista, olyan, aki a tavasz folyamán rendszeresen kezdő volt, reményeim szerint nem fog elmenni.
(...) Minden átigazolási időszakban vannak ehhez hasonló pletykák. Van olyan, amelyből valóság lesz, és van, ami csak szóbeszéd marad. Bódi távozásával kapcsolatban semmilyen konkrétum nincs, a Kusnyírral és Zsórival kapcsolatban megjelent híreknek azonban van valóságalapja. Hogy ebből mi fog megvalósulni, az majd eldől a közeljövőben.
A Loki piaci politikájáról
- A magyar labdarúgásban dolgozók közül sokan azt mondják, hogy ezt a DVSC csinálja a legjobban immáron másfél évtizede.
Én nem azt tartom nagy dolognak, ha valaki mondjuk félmillió-egymillió euróért játékost vásárol, és néha beletrafál egy-egy igazolásba. Sokkal nagyobb dolog, ha valaki kevés pénzből tud szerződtetni olyan labdarúgókat, akik később meghatározó alakjai lesznek a magyar bajnokságnak.
Természetesen a DVSC-nek is voltak hibás döntései az elmúlt időszakban, de azt gondolom, ezen a téren, bár kevesebb pénz állt rendelkezésünkre, több volt a jó, mint a rossz. Például a két U21-es válogatott, Haris Attila és Pávkovics Bence nem sok csapatnak jutott az eszébe, senki nem gondolt arra, hogy leigazolja ezt a két fiatalt. Mindkét játékosért fizettünk, még ha nem is horribilis összeget, és mindkét futballista telitalálatnak bizonyult, alapemberek lettek a Lokiban.
A DVSC költségvetéséről
- A középmezőnyben helyezkedünk el. Nagyon fontos, hogy ki mennyiből gazdálkodik, de két-háromszáz milliós különbségek áthidalhatók.
Jó gazdálkodással, megfelelő döntésekkel a mi 1,2 milliárd forintos költségvetésünk is versenyezhet mondjuk egy 1,6 milliárdos, vagy akár egy kétmilliárdos büdzsével. De egy 5-6 milliárdból gazdálkodó együttest már nehezebb megszorongatni a mi pénzügyi lehetőségeink közepette.
(...) Csak úgy lehetne növelni, ha a debreceni vállalkozók beállnának a csapat mögé. Tizennyolc éve vagyok a klub élén, de cívisvárosi vállalkozók az azt megelőző időszakban sem támogatták jelentősen a DVSC-t, és ebben azóta sem történt változás. Minimális reklámbevétele van a Lokinak, amely a helyi vállalkozóktól folyik be. Ezért is vagyunk többek között rákényszerülve, hogy játékosokat adjunk el, és a költségvetésünket egyensúlyban tudjuk tartani. Minden évben be van kalkulálva egy futballista játékjogának az értékesítése, erre a bevételre szükségünk van.
A nézőszámokról
- Sajnos, ez nem csak a Debrecen problémája, az egész magyar labdarúgás iránt viszonylag kevés néző érdeklődik. Egyedül a Ferencváros tudott áttörést elérni, náluk nagyon komoly nézőszám-emelkedés figyelhető meg. Azonban az összes többi klub egy helyben topog évek óta ezen a téren. De ez nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is megfigyelhető. Sok mindennel próbálkozunk, különböző kedvezményeket nyújtunk annak érdekében, hogy többen legyenek a lelátókon. Évek óta nem emeltük a jegyek és a bérletek árát, igyekszünk propagálni a mérkőzéseinket, és szerintem szórakoztató meccseket játszunk. Nem tudom, mi kellene még ahhoz, hogy több néző jöjjön ki. Szerintem az egész magyar labdarúgás iránt kellene nagyobb érdeklődést felkelteni, talán folyamatos nemzetközi sikerek kellenének a klubcsapatok és a válogatott részéről. S akkor talán a futball megítélése is változhatna.
Az albán FK Kukesi elleni Európa Liga-selejtezőről
- A nemzetközi porondon senkit sem lehet ma már lebecsülni, és ez bármennyire is sokszor hangzik el, komoly valóságalapja van. Ha egy csapat nem készül fel fizikálisan, mentálisan, taktikailag, és nem vesz véresen komolyan egy mérkőzést, akkor nagyon könnyen meglepetés érheti. Úgy vélem, a magyar bajnokság erősebb, mint az albán, szerintem ennek a párosításnak mi vagyunk az esélyesei. De ezt a pályán realizálni kell, mert egyébként az esélyesség semmit nem ér.
TOVÁBB: A teljes interjú itt olvasható - kattints!
