2017 decemberében, több mint két és fél éve, az FTC otthonában lépett pályára utoljára NB I-es bajnokin Géresi Krisztián, a MOL Fehérvár FC saját nevelésű játékosa, aki a Vidi klubhonlapjának adott interjújában elmondta, mentálisan nagyon megerősödve jött ki ebből a hosszú sérülésből, és most már csak a labdarúgásra koncentrálna.
– Nyilván a legrosszabb a bizonytalanság volt. Iszonyatos fájdalmakkal járt ez a sérülés, volt, hogy mozogni alig bírtam, de mindez eltörpült amellett, hogy fogalmam sem volt, hogyan alakul az életem a jövőben. Hosszú ideig nem volt egy kézzel fogható diagnózis, amely alapján el lehetett volna indulni valamerre a gyógyulás útján. Az első hónapokban minden szakember gyógytornát javasolt, az ilyen esetek körülbelül 90%-ban ugyanis ez segíteni szokott. Az én esetemben azonban sajnos évekre volt szükség, hogy teljesen felépüljek.
Ma már szerencsére jól vagyok, nincsenek panaszaim. Szeretném az elmúlt két és fél évet elfelejteni, de legalábbis nem visszagondolni rá.
Persze a mai napig nagyon sokan érdeklődnek, hogy mi is történt velem, én pedig válaszolok mindenkinek, de szeretnék most már csak előre tekinteni és a futballra koncentrálni – nyilatkozta a 26 éves játékos.
A szélsőként és csatárként is bevethető Géresi elmondta, szeretne visszajutni arra a szintre, ahová a sérülése előtt sikerült eljutnia. A korábbi utánpótlás-válogatott játékos nagyon sok mindenre más szemmel tekint, mint a sérülése előtt, más dolgok lettek fontosak az életében, mint korábban.
– Rendkívül hálás vagyok például azért, hogy végig tudok csinálni egy edzést, vagy le tudok játszani egy meccset mindenféle fájdalom nélkül – folytatta a Vidi játékosa. – Ezek apróságok és minden futballista számára természetesnek tűnő dolgok, egészen addig, amíg szembe nem jön egy komolyabb sérülés. Tudatosan próbálom újra felépíteni magam, tudom, hogy mennyi időre van szükségem, és milyen munkát kell elvégeznem.
Hiszek abban, hogy képes leszek még jobb szinten futballozni, mint amikor a legjobban ment a játék, de nem vagyok türelmetlen.
Rengeteg mindent átértékeltem az életemben, és most ezt igyekszem a magam és a Vidi javára fordítani, hiszen nagyon sokat köszönhetek a klubnak. Jó és eredményes játékkal szeretném meghálálni a klubnak mindazt, amit értem tett.
Géresi hozzátette, a családja és a barátnője azok, akik egy percig sem engedték el a kezét, végig hittek benne és abban, hogy képes lesz visszatérni.
– Voltak olyan időszakok, amikor én már lemondtam arról, hogy valaha ismét futballozni fogok, de édesapám nem hagyta, hogy ezek a gondolatok járjanak a fejemben – emlékezett vissza Géresi, aki február óta építgeti magát, azóta nem sokat pihent és a nyári szünetben sem szeretett volna három hétre leállni, amíg az NB I rövid pihenőre vonult, ő a Vidi NB III-as csapatának edzéseit látogatta minden nap, sőt edzőmeccsen is pályára lépett és gólt is szerzet, azóta pedig már négyszer az NB I-es csapat tagjaként is játszott felkészülési meccseken. – Óriási érzés, hogy ismét együtt edzőtáborozhattam a csapattal, hogy edzőmeccseket játszhattam. Nagyon sok lemaradásom van, tisztában vagyok ezzel, de becsülettel csinálom a dolgom és érzem, hogy napról napra jobb állapotba kerülök. Számomra most az a legfontosabb, hogy semmiféle fájdalom nem hátráltat edzések és mérkőzések közben, a többi pedig már csak rajtam múlik, én pedig mindent beleadok.
