Két évet töltött a Ferencvárosnál a 2-szeres szlovák válogatott középpályás, Michal Skvarka, aki végül idén nyáron távozott és a lengyel Wisla Kraków játékosa lett. A 28 éves labdarúgó a sport.sk-nak adott interjújában beszélt arról, miért döntött a krakkóiak mellett és kitért arra is, hogyan érezte magát a Ferencvárosnál.
– A tél óta kommunikáltam a Wislával, akkor tettem is egy látogatást a csapatnál és kaptam is tőlük egy ajánlatot, de végül akkor úgy döntöttünk, hogy a Ferencvárosban fejezem be a szezont. A nyáron aztán újra kapcsolatba léptünk egymással, és Adrian Gula lett a csapat edzője, ami egy extra bónusz volt számomra. Voltak más lehetőségek is, például Szlovákiából, én azonban a Wisla Krakkót választottam – kezdte Skvarka, aztán a ferencvárosi időszakáról is beszélt. – A játék szempontjából nem a legjobbnak értékelem, mert nem volt optimális. A bemutatkozás remekül sikerült, rendszeresen játszottam, jól teljesítettünk, de fokozatosan kezdtem kikerülni a kezdőből, és nem játszottam annyit, amennyit elképzeltem. Az Európa Liga csoportkörben viszont lehetőséget kaptam, mindig is szerettem volna játszani egy európai kupasorozat főtábláján, és sikerült is egy gólt szereznem. Ami a klubbal kapcsolatos élményeket illeti, nagyon hálás vagyok, hogy a Ferencvárosban játszhattam, és részese lehettem a csapat történelmének. Ez egy nagy klub, az átlag feletti körülményekkel és csodálatos szurkolókkal. Hálás vagyok ezért az élményért.
A középpályásnak felvetették azt is, hogy volt olyan időszaka is a ferencvárosi karrierjének, ami valószínűleg nem tartozik a legszebb emlékei közé, egészen pontosan az a szituáció, hogy nem nevezték a Bajnokok Ligája-keretbe, így nem léphetett pályára a Barcelona, a Juventus és a Dinamo Kijev ellen.
Valószínűleg ez volt a pályafutásom legrosszabb pillanata, amit valaha is átéltem. Őszintén mondhatom, megfordult a fejemben, hogy teljesen abbahagyom a futballt. A Bajnokok Ligája csoportkörében játszani, ráadásul ilyen ellenfelek ellen, az minden futballista álma, legyen az fiatal vagy tapasztalt. Ilyen klubok, ilyen játékosok ellen játszani, és közvetlenül a pályán hallani a BL-himnuszt... Véleményem szerint ez a legszebb dolog, amit egy futballista átélhet. Amikor megtudtam, hogy nem leszek részese, az volt pályafutásom legrosszabb napja. Nagyon sajnáltam
– emlékezett vissza Skvarka, akinek elmondása szerint a felesége segítette a legtöbbet ebben a helyzetben, de honfitársa, Robert Mak is vigasztalta. – Ő is dühös volt akkoriban amiatt, hogy nem neveztek a Bajnokok Ligájába. Aztán hozzátette, hogy tegyem túl magam ezen, álljak hozzá profi módon, és hogy a futballban előfordulnak ilyen dolgok. Robo is sokat segített, hogy túllépjek rajta.
Skvarka végül hozzátette, a legfrusztrálóbb dolog számára akkoriban az volt, hogy senki nem szólt neki, hogy nem nevezték a BL-csoportkörre, alapvetően az újságokból tudta meg ezt az információt.
