A csapattársaid többnyire elégedetten értékelték az Espanyol ellen elért 2-2-es döntetlent. Hogyan élted meg azt a "csapást", ami sújtotta a csapatot az utolsó utáni pillanatokban?
– Az az átkozott utolsó pár másodperc! Csalódott vagyok, mert egy hajszálon múlott a győzelmünk. A zsebünkben volt a három pont és minden szertefoszlott a kapott góllal. Nagy kár érte, de sebaj, ez elmúlt. Két hét múlva nyerni megyünk Razgradba, és akkor már nem lesz értelme beszélni arról, mi történt velünk most – kezdte Marcel Heister a csakfoci.hu-nak, aki kisebb sérülése miatt a héten csak háromszor tudott edzeni, így az Espanyol elleni EL-csoportmeccsen csak a kispadon foglalt helyet. – Tudtuk, hogy az Espanyol nem a legerősebb kezdőjével fog felállni, mégis egy iszonyatosan nehéz mérkőzést játszottunk ellenük. Nem mondok azzal újat, hogy az Európa Ligában nincsenek könnyű meccsek, ezt ma (csütörtökön - a szerk.) is láthattuk.
Ez van, menni kell tovább, semmi értelme leszegezett fejjel baktatni a megkezdett ösvényen. Ezt mi tapostuk ki magunknak, élnünk kell a tálcán kínálkozó lehetőséggel Razgradban.
Bátran kezdtetek és támadtatok, majd a második félidőben magasabb fokozatra kapcsoltatok. Mi hangzott el az öltözőben, s ezekből mi valósult meg a pályán?
– Nincs semmiféle titok abban, hogy mi zajlott az öltözőben. Rebrov kérte tőlünk, hogy először higgadjunk le, fejben szedjük össze magunkat mihamarabb, és préseljünk be egy gólt. Vezetéshez jutottunk, egyenlítettek és a végén a sors egy darabig kegyes volt velünk, sőt a szerencse is mellénk állt, de a legvégén elpártolt tőlünk.
Nem tagadás, frusztráló érzés, a világomat nem tudtam, amikor gólt kaptunk a 96. percben.
Ezek tudatában milyen a hangulat az öltözőn belül?
– Páran kicsit keseregtek az elszalasztott lehetőség miatt, de összességében nem uralkodik világvége hangulat a csapaton belül. Egy újabb leckét kaptunk az élettől, amiből lehet és kell is tanulnunk! Rendben, hogy mindig ezt szajkózzuk, de csak így juthatunk egyről a kettőre, ami a mi szempontunkból és a klub érdekében elengedhetetlen.
A csapatnak volt tartása az Espanyol ellen. Minek köszönhető, hogy fel tudtátok venni a versenyt egy jóval erősebb ellenféllel szemben?
– A mai meccsen is láthattuk, az esélytelenebb csapat meg tudja viccelni a nála jóval esélyesebbet. A tisztánlátás végett: a Barcelona is topfavorit a bajnokságban, mégis ki tud kapni egy nála alacsonyabban jegyzett együttestől.
Félre ne értse senki, nem magunkat akarom lekicsinyíteni, hanem arra akarok rávilágítani, mi is tudunk kellemetlen perceket okozni az ellenfeleinknek, ahogy ma is láthattuk.
Ez teszi igazán különlegessé ezt a sportot.
Összességében eddig milyen tapasztalatokat szereztetek idén a nemzetközi kupaporondon?
– Idén is rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, amiből a későbbiekben profitálhatunk. Megtanultuk egy életre, hogy az eladott labdákért nagy árat fizetünk, és nem vicc az sem, hogy az erőnlét egy ilyen sorozatterheléshez elengedhetetlen.
Ezért dolgoztunk tavaly nyáron, hogy az ilyen szintű találkozókat is bírjuk szuflával. Ha kell, kiköpjük a tüdőnket, nem dísznek edzettünk rengeteget.
Persze ez szép és jó, de hangsúlyozom, nem szabad megelégednünk ennyivel. Minden egyes nap és mérkőzésen tanulunk valami újat. Szeretnénk a begyűjtött tapasztalatokból előnyt kovácsolni, és kamatoztatni a pályán a rangosabb ellenfelek ellen.
Mi lehet a siker receptje két hét múlva a Ludogorec ellen?
– Legutóbb amikor itthon fogadtuk a Ludogorecet, akkor próbáltunk védekezni, de az első percben gólt kaptunk.
Bosszantó volt, hiszen teljesen felborult a taktikánk, sutba dobhattuk azt, amit kidolgoztunk. Kár érte.
Szeretnénk, ha ez nem ismétlődne meg Razgradban. Védekezni fogunk, ugyanakkor a támadásokra is szeretnénk maximális figyelmet fordítani és gólt, gólokat kell szerezni. Más forgatókönyv nem létezik.
LENKÓ PATRIK
