A Ferencváros osztrák támadója, Marco Djuricin 8 gólnál ás 6 gólpassznál jár az NB I-ben. Hazája egyik nagy portálja, a Krone magyarországi légióskodása kapcsán készített hosszabb interjút a légióssal. Ebből idézünk az alábbiakban.

- Nem csatárként játszom többnyire, inkább balszélsőként és egyelőre eredményesen. Persze, mindig lehet jobb a helyzet, de összességében elégedett vagyok, mert ez számomra sem a megszokott szituáció. Többször kell visszamennem védekezni is, mint korábban. A célom persze az, hogy még eredményesebb legyek, akár a csatárposztra visszakerülve.

Djuricint itt megkérdezte az osztrák riporter, hogy vajon Böde Dániel azért játszik többet támadóként nála, mert alapból előnyben van amiatt, mert magyar?

- Ezt nehéz megmondani. Talán háromszor-négyszer játszottam csatárként, meglőttem a góljaimat, de az edzőnk gyakran változtat, néha két támadóval is szoktunk játszani, általában azonban 4-3-3-ban állunk fel és én vagyok a bal szélen.

Ami csapata szereplését illeti, a 24 éves légiós nem túl elégedett a negyedik hellyel és arról is beszélt, miért lett ilyen erős az idényre a listavezető Videoton.

- Természetesen nem vagyunk elégedettek a helyezésünkkel. Túl sok pontot szórtunk el az első félévben. 2017-ben viszont jól kezdtünk, a hat meccsünkből négyet megnyertünk, két döntetlen mellett, úgyhogy most úgy tűnik, minden rendben van. Sajnos a Videotonnal 0-0-s döntetlent játszottunk, pedig nyerhettünk volna. De a Videotonnál rengeteg pénzt fektettek be, nagy szponzorok állnak a csapatuk mögött, egyértelmű, hogy ők ezt az évet nagyon megnyomják. A Ferencváros ellen ráadásul mindig 100 százaléknál is többet kiadnak magukból. Nem egyszerű emellett az 5-6 játékosból álló védővonaluk ellen sem játszani. De persze, ezt nekünk meg kell oldanunk.

Djuricin kifejtette, miért igazolt az FTC-be és a magyar bajnokságba és hogy mit gondol az NB I színvonaláról.

- Természetesen itt nem lehet annyit keresni általában, mint Ausztriában. De a Ferencváros Magyarország legnagyobb klubja, rengeteg szurkolója van, a tíz millió lakos közül több mint kétmillióan szorítanak a csapatért. A magyar bajnokság egyébként eléggé hasonló az osztrákhoz. Persze, szeretnék majd egy erősebb pontvadászatban játszani, de ahhoz előbb itt kell olyan teljesítményt nyújtanom.

Azt gondoltam, hogy majd idejövök, játszok csatárt és lövök majd 20 gólt, aztán válthatok egy jobb bajnokság irányába. De mint látható, soha nem tudhatod, hogy mi fog történni! Most balszélsőként futballozom, nincs is annyi gólom, így a teljesítményemmel kell inkább a figyelem középpontjába kerülnöm.

Hogy milyen az NB I az osztrák Bundesligához képest? Nehéz összehasonlítani, mert ugye a múlt évben nem otthon futballoztam, hanem Angliában (Djuricin az angol másodosztályú Brentford kölcsönjátékosa volt – a szerk.). Szerintem a mi csapatunk erős és a listavezető Videtoné is az. Ott van a Honvéd is, amely jó focit játszik, különösen védekezésben, egy olasz edző ül a kispadjukon. A Vasasnál pedig egy német és övék a szezon meglepetéscsapata. De a többi csapat is elég szorosan követi egymást, egészen a tabella aljáig, minden egyes meccs kemény küzdelem. A magyarok picit talán kényelmesebbek, mint az osztrákok.

Angliával meg azért nem hasonlítanám össze a magyar bajnokságot…(…) amikor idejöttem onnan, azt gondoltam, hogy „itt minden kis lökés sárga lapot ér”, ami nagyon vicces. Angliában 24 meccsen volt 1 sárga lapom (az NB I-ben már nyolc – a szerk.), itt sokkal jobban büntetnek mindent, Ausztriánál is jobban.

Felmerült témaként az is, amit korábban is pedzegettek az osztrák lapok, azaz a papíron a Salzburg kötelékébe tartozó támadó a Rapid Wienhez igazolhat-e majd, ahol Djuricin édesapja is dolgozik, és ahol épp csatárgondok vannak?

- Igen, talán, ha végre megint csatárt játszhatok…remélem, egyszer összejön majd. A Rapid egy nagy klub, nem ott van a helye a tabellán, ahol most áll – mondta a légiós, aki a válogatottságról sem mondott még le.

- Őszintén szólva először arra kell koncentrálnom, hogy a teljesítményem is olyan legyen. Remélhetőleg visszakerülök majd az igazi posztomra, de az is igaz, hogy élvezem azt is, hogy szélső lehetek. Így új dolgokat tanulhatok, új játékszituációkat például. Az, hogy nyolc gólom van, szerintem szélsőként rendben van. A válogatottság jelenleg talán nem aktuális, de persze, szeretnék majd bekerülni a keretbe.