"Be akarom bizonyítani, hogy Doll tévedett"

- A hét forduló óta veretlen csapat utazik ahhoz, amely legutóbb kikapott. Ha így kérdezem, ti vagytok az esélyesek a Fradi elleni hétvégi meccsen?

- Az biztos, hogy összeérett az a munka, amit ősszel befektettünk. És a játék is, amit játszani szeretnénk. Nehéz feltörni, és most már nehéz megverni minket, igaz, ebből sokszor még csak döntetlenjeink vannak. De ha ezt az esélyességet nem nekem, hanem Magyarország 90 százalékának mondod, akkor biztos elég nagy mosolygás lett volna.

- De te nem mosolyogtál rajta.

- Mindenki tudja, hogy a Fradi és a Videoton más szintet képvisel, de nekünk a bennmaradáshoz kellenek a pontok, és ez akkor is igaz, ha idegenben játszunk a Fradi ellen. Mindenkire készülünk külön személyekre lebontva. Nem mondom, hogy nyílt sisakkal fogunk támadni, mert nem vagyunk hülyék, hogy megveressük magunkat. De az alapjátékunkból nem engedve győzelemre fogunk játszani.

- Van olyan Fradi-játékos, akit külön figyelem övez majd? Gondolok például Böde Dánielre, aki remekül kezdte a tavaszt, és nagyon motiváltnak tűnik, hogy megmutassa: még mindig ő az egyik legjobb csatár.

- Nincs külön ilyen játékos. A Danit én is úgy ismertem meg, hogy ha esetleg már nem megy úgy neki, akkor még többet tesz azért, hogy jobb legyen. Ha fel is idegesítették, és dacból is csinálja ezt, neki alapból is ilyen a mentalitása. Azt azért biztos megbeszéljük, hogy a legjobban fejelő játékosunkat állítsuk rá.

- Téged mennyire motivál külön, hogy a Fradi ellen játszotok? Főleg úgy, hogy először térsz vissza a Groupama Arénába.

- Ez alapból egy érzelemdúsabb meccs nekem. Legfőképp magamnak szeretnék bizonyítani, hogy bárki jön is velem szemben, meg tudom őt verni. Ez egy újabb lépcsőfok lehet, amely megmutathatja, hol járok, milyen szintet képviselek.

- Ilyenkor egy játékos a korábbi edzőjének, esetedben Thomas Dollnak is bizonyítani akar, hogy tévedett, amikor elengedte?

- Persze, ez szerintem normális is, hogy valaki meg akarja mutatni, hogy a korábbi edzője is ember, és ő is hibázhat. Ez a meccs is egy lehetőség, hogy ezt én is megmutassam, valamint hogy ki tudok tűnni, és én tudok lenni a mezőny egyik legjobbja.

"17-18 évesen ezt nem tudtam feldolgozni"

- Még 2015 májusában, 18 évesen mutatkoztál be a Fradival az NB I-ben, utána azonban nem sikerült több meccset játszanod. Miért?

- Már az is egy olyan időpont volt, ami kicsit késői volt, mert azelőtt pár hónappal úgy éreztem, nagyon jó formában vagyok, és hozzá tudnék tenni a csapat teljesítményéhez. Persze, az edzőnek nem volt indoka, hogy változtasson a kezdőn. Nehéz lett volna engem akkor betenni, de csereként azért számíthatott volna rám. Az a meccsem viszont, amikor betett, nem is sikerült igazán jól, ez is oka volt, hogy utána nem bizonyíthattam. Nem jó időpontban kaptam meg a lehetőséget, persze az én hibám, hogy nem voltam jó formában. Fejben más szintet képviseltem, még nagyon gyerekesen gondolkodtam, nem fogtam fel, hogy mi történik velem. Meg voltam törve, sorra jöttek a rossz hírek, például, hogy nem kaptam meghívót az U20-as világbajnokságra készülő keretbe.

- Mi volt a többi rossz, ami történt veled, és ennyire padlóra küldött?

A másik az volt, amiért nem kaptam lehetőséget a Fradiban. Hiába edzettem, és mondták, hogy csináljam, majd jönni fog a lehetőség… Emellett volt egy olyan összetartása a válogatottnak, amin az múlt, hogy ki utazhat az U20-as vb-re. Engem pedig visszahívtak onnan, mert azt mondták, játszani fogok a Szolnok ellen a Magyar Kupában. Hazarendeltek, és végigpadoztam a meccset...

A válogatott pedig éppen az utolsó felkészülési meccsét játszotta. A Fradiban sem bizonyíthattam, hogy meggyőzzem Thomast, hogy bármikor nyúlhat hozzám. És az U20-as keretből is kimaradtam, mert nem tudták, hogy mire vagyok képes abban a csapatban. Ha úgy nézzük, egyszerre két fronton vesztettek el engem. Ez nagyon rosszkor jött, 17-18 évesen nem tudtam feldolgozni.

- Mikorra sikerült túllépned ezen?

- Amikor a Soroksárhoz kerültem. Akkor tudatosult bennem, hogy muszáj elkezdenem valamit, ami megint a jó útra terel, mert így elfecsérlem magam, és nem lesz belőlem semmi. Hiába vannak meg az álmaim, ha nem úgy állok a focihoz, akkor nem jutok sehova. Játszani akartam, ezért mondtam igent Szűcs Misi hívására. Igaz, az első félév ott sem sikerült jól: vállsérülésem volt, a csapat közben zsinórban nyert kilencet. De sikerült elérnem, hogy a következő évben már alapember legyek. Ott próbáltam magam újjáépíteni, hogy elhiggyem: bármit elérhetek, még akkor is, ha éppen padlóra kerültem.

- Thomas Doll, és most Horváth Ferenc személyében is igen karakteres edzővel dolgoztál, dolgozol. Össze tudod őket hasonlítani?

- Az biztos, hogy felnőtt karrierem mindegyik edzőjének rengeteget köszönhetek. Még akkor is, ha Thomasszal a végére már nem volt olyan jó a kapcsolatom. De nem kudarcként fogom fel az akkori időszakot, csak akadályként, amit át kellett ugranom. Thomas hirtelen felindulásból mond olyanokat meccs közben, amiket nem gondol talán komolyan. Igazi, németes habitusú edző. Ez valaki számára rosszul jön le, valakinek meg úgy, hogy még jobban kell teljesíteni. Feri nyugodtabb a pálya mellett, viszont a pályán kívüli motiválásban merem állítani, hogy az egyik legjobb edző.  

 - Hogy érzed, most, hogy NB I-es tapasztalatot is gyűjtöttél, beférnél a mai Fradiba?

- Nem nézem, hogy más csapatokba beférnék-e. Az a lényeg, hogy itt játszom, és úgy bizonyítsak, hogy az tetsszen Ferinek, vagy esetleg a megfigyelőknek, akik ott vannak egy-egy meccsen a lelátón. Nagy Ádámot és Dominiket is kinézték maguknak, ugyanezt akarom elérni én is. Az a dolgom, hogy aki szembejön, azt leszereljem, vagy ha nálam van a labda, kicselezzem.

"Nincs motiváltabb csapat az NB I-ben, mint mi"

- Fradi-nevelésként minden korosztályban úgy léphettél pályára, hogy egy nagycsapat játékosa vagy. Ez most, hogy a Balmazújvárossal a kiesés elől menekültök teljesen megváltozott. Érzel különbséget azon, hogy miként állnak az ellenfelek hozzátok?

- Igen, eleinte volt különbség.

Például, amikor a Vidi ellen játszottunk – amely akkor az EL-ben is állt még -, éreztem az ellenfél játékosain, hogy úgy vannak vele: csak ússzák meg sérülés nélkül, játsszák le valahogy a meccset, aztán lesz majd valami. Kicsit félvállról vettek minket, de az első néhány forduló nagyjából végig így ment le, még a Honvéd elleni meccsen is éreztük ezt.

Ezt meglovagoltuk, hiszen mindkét említett meccs iksz lett, majd a Vasast lefociztuk annak ellenére is, hogy kikaptunk. Mostanra viszont, a Paksból kiindulva, azt vettük észre, hogy nem mernek úgy támadni ellenünk, tisztában vannak az erősségeinkkel. Elértük, hogy tiszteletet kapunk egy csapattól, amely tavaly ötödik lett az NB I-ben. Ebben biztos benne van a hétmeccses veretlen szériánk is.

- És melyik nehezebb szerinted: bajnoki címet nyerni vagy bennmaradni az NB I-ben?

- Balmazon sokkal nagyobb a motiváció. Nagyon meg akarja mutatni mindenki, hogy ezzel az akarattal, tudással, költségvetéssel és minőséggel benn tudunk maradni.

Biztos vagyok benne, hogy ma nincs motiváltabb csapat az NB I-ben, mint mi. Ha csak az edzésen annyi tét van feldobva, hogy a vesztes fizeti a győztes ebédjét, akkor is úgy megyünk, mintha meccsen játszanánk.

Ha a Fradiban játszol, és esetleg lecsúszol az első helyről, akkor még a második, harmadik pozícióból is tudsz indulni a nemzetközi porondon, a következő évben pedig ismét megpróbálkozhatsz azzal, hogy bajnok legyél. Viszont, ha kiesel, akkor jövőre már nem kapsz új esélyt az NB I-ben. Az őszi nyolcmeccses nyeretlenségi szériánk amiatt is volt, hogy ezt nem tudtuk feldolgozni, ebből jöttek az egyéni hibák.

- Horváth Feritől mit vártál, mielőtt együtt dolgoztatok volna, és aztán milyen edzőnek ismerted meg?

- Tisztában voltam vele, hogy játékosként magyar válogatott volt, és szép eredményei voltak, de edzőként kevésbé tudtam, hogy mire számíthatok. Szerencsére nagyon sokat kaptam tőle. Soroksáron többször is volt olyan, amikor az edzővel (Lucsánszky Tamás volt akkor a Soroksár edzője – a szerk.) nem voltam jóban, mert éreztem, hogy csak a fiatalszabály miatt rak be. Itt azonban azt látom, hogy megbecsülnek, és próbálnak napról napra fejleszteni. Ráadásul kaptam már közel 20 meccset az NB I-ben, aminél jobb nem is történhetett volna velem 21 évesen.

 "Tudtam, hogy fiatalként van egy ütőkártyám, de…"

- Nagyon sok kritikát kaptak az elmúlt időszakban a fiatalok, hogy nem kellene külön támogatni a szerepeltetésüket. Téged, a fiatalszabály nagy nyerteseként, aki a legtöbbet játszotta így idén, nem zavart ez?

- Én csak pozitívan álltam ehhez, és próbáltam meglovagolni ezt a támogatást. Soroksáron azért is erősített meg az a félév, mert felfogtam, hogy van egy „ütőkártyám”. És ez nem abban valósult meg, hogy bármit megtehetek, úgyis én játszom, hanem, hogyha már az MLSZ is támogatja ezt, akkor még jobban meg kell mutatnom, hogy tudok bizonyítani.

Ugyanez van itt is: meccsről meccsre meg akarom mutatni, hogy például Fradi-szintű játékos vagyok, és lehetőségem van rá, hogy visszahívjon a Fradi, vagy egy másik csapat. Sosem hallgattam azokra, akik hajtogatták, hogy nem kell támogatni a fiatalokat.

- Most éppen úgy áll a helyzet, hogy el akarják törölni a fiatalszabályt.

- Ezt természetesen az MLSZ-nek kell eldöntenie. Szerintem volt eredménye a fiatalszabálynak. Ha megnézzük például az U21-es válogatottat, akkor sok, NB I-es rutint szerzett futballista játszik ott. És egész jól is állunk. Olyan közeg alakult ki, amely meg akarja mutatni, hogy semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint aki a belga válogatottban vagy élvonalban játszik. A svédek is nyerni jöttek ide, aztán hirtelen 2-0 volt nekünk.  

- A fiatalszabály nélkül te játszottál volna ennyit?

- Nem tudom. Azt sem tudom, hogy egyáltalán idekerültem volna-e. Tisztában vagyok ezzel, ezért is akarom, hogy lássák, vezéregyénisége tudok lenni a csapatnak.

- Te hogy állsz a légióskodáshoz? Ha aközött kellene dönteni, hogy visszamehetsz a Fradiba vagy külföldre igazolhatsz, melyiket választanád?

- Ha jól alakulna a tavaszom, és ilyen helyzetbe kerülnék, akkor a külföldi ajánlatot. Szeretnék ugyanis egy új futballközeget megismerni, kipróbálni, hogy más játékosok, más edzők hogyan dolgoznak. A magyar bajnokság jó ugródeszka, én pedig szeretnék nagyot ugrani.

- Ki lesz a bajnok, ha az eszedre, és ki, ha a szívedre hallgatsz?

- Biztos, hogy a Fradi.

- És ki lesz a kieső?

- Ebben már óvatosabban fogalmaznék, úgyhogy csak annyit mondanék: nem a Balmaz.

BUDAI LÁSZLÓ