A Ferencváros vezetőedzője, Szergej Rebrov részletesen értékelte a 2019-es évet, kitért minden egyes fontos mérföldkőre a Fradi TV legutóbbi adásában.
– Nagyon büszke vagyok a játékosokra és arra a munkára, amit elvégeztünk idén. Ezt mind a szurkolókért tettük, egy csapatként. Nem is feltétlenül konkrétan az eredményeinkről beszélek, hanem arról, hogy a Ferencváros egy kompetitív klub lett minden sorozatban, amelyikben elindult. Az év eleji edzőtábor nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Rengeteget esett az eső Törökországban, emiatt sok beltéri edzést kellett beterveznünk. Szerencsére a játékosok kiválóan alkalmazkodtak ehhez, megértették a közös célokat, és pazarul felkészültünk a szezon második felére. A kezdeti eredmények is ezt igazolták. Emlékszem, hogy a Honvéd elleni bajnokin nem volt egyszerű megszerezni a három pontot, de végül találtunk egy rést a kispestiek védelmén és nyertünk 1-0-ra. Aztán pár héttel később már magabiztosan futballoztunk, és jól is jött ki a lépés a Diósgyőr ellen. Senki sem számított arra, hogy hét góllal nyerünk, de néha előfordul az ilyesmi – kezdte kezdte az ukrán vezetőedzője.
A Fehérvár elleni, márciusi Magyar Kupa-meccsekről
– Természetesen csalódott voltam a Fehérvár elleni kupapárharc után, hiszen a fő riválisunk ellen mérkőztünk meg, és a fradisták nagyon örültek volna egy továbbjutásnak. Azokon az összecsapásokon nem ment jól nekünk a játék, hasonlóan mint most decemberben a Békéscsaba ellen.
Azonban a Fehérvár elleni kiesés abból a szempontból jót tett nekünk, hogy felszívtuk magunkat és segített megnyerni a bajnokságot.
A tavaszi bajnoki címről
– A kulcs az volt, hogy minden bajnokira külön koncentráltunk és minden ellenfelünkből alaposan felkészültünk.
A 30. bajnoki cím a stáb, a játékosok, és a szurkolóink közös érdeme, mindannyian megérdemelik az elismerést.
Mindig megpróbálok előretekinteni, és azt keresni, mitől lehetnénk még jobbak. Persze a magam módján megünnepeltem én is a bajnoki aranyat, hiszen egy ilyen nagyszerű menetelés után megérdemeltünk egy kis kikapcsolódást. Ugyanakkor nagyon boldog voltam, hogy a játékosok nem dőltek hátra, és a cím elnyerése után is odatették még magukat, főleg a derbin.
A nyári igazolásokról
– Elégedett vagyok az új igazolásokkal, mert mindannyian keményen dolgoznak a tréningeken.
Mi nem egyénenként, hanem csapatként nyújtunk erős teljesítményt. Ha hisznek a taktikában és hajlandóak közösen dolgozni a kerettel, akkor nagy sikereket fogunk elérni együtt.
Mindenkitől elvárom a kemény munkát, mert nálunk senkinek sincs fix helye a kezdőben.
A BL-selejtezőkről
– Számomra nem volt meglepetés a Ludogorec elleni győzelem, mert mindig hittem a játékosaimban. Minden meccsre úgy készítettem fel a fiúkat, hogy győzelemre éhesen menjenek ki a pályára és tegyenek meg mindent a diadalért. Kemény ellenfelek ellen találkoztunk a selejtezők során, ráadásul a Dinamo esetében láthattuk a Bajnokok Ligájában is, hogy az utolsó pillanatig esélyesek voltak a továbbjutásra a legjobb tizenhat közé. Amikor Budapesten megszerezték a vezetést ellenünk, akkor megtorpantunk. Addig több helyzetet is kialakítottunk, aztán mégsem mi jutottunk előnyhöz, ez sajnos sokat számított. A Suduva elleni párharc azért volt különösen érdekes, mert minket tekintettek favoritnak, így pedig nagy volt rajtunk a nyomás. Gól nélküli döntetlennel végeztünk az első meccsen, tehát egyfajta vészhelyzetből vártuk a folytatást. Azonban hazai pályán esélyeshez méltón játszottunk, és megmutattuk, mekkora támadópotenciál rejlik bennünk. Mind a bajnoki cím megnyerése, mind a csoportkörbe való bejutás hatalmas eredménynek tekinthető.
Korábban, a Dinamo Kijev edzőjeként nem kellett ilyen keményen küzdenem a főtábláért, mint most.
Természetesen a kvalifikáció alaposan lefárasztotta a csapatot, ugyanakkor nagy tapasztalatot szereztünk a selejtezők alatt. Ezt már a csoportkörben is tudtuk kamatoztatni.
Az őszi idényről
– Korábban nem játszottunk ilyen terhelés alatt. Előfordult, hogy a játékosok fáradtak voltak, viszont sikerült ezekből felállnunk és most már örülhetünk, hogy a bajnokságban az első pozíciót foglaljuk el. Emellett az Európa Ligában is egészen az utolsó fordulóig volt esélyünk a továbbjutásra, ami szerintem nagy siker. Nehéz volt időt találni arra, hogy minden meccsre részletesen felkészüljünk. Sok taktikai megbeszélés zajlott, regenerálódtunk, majd jött a következő tétmeccs. Ez nagyon nehéz a labdarúgóknak, hiszen nem maradt elég idejük a pihenésre két találkozó között.
Azonban láttam rajtuk, hogy nagyon szeretik ezt a rendszert, hogy ennyi nemzetközi és hazai meccset játszottak, hosszú ideig nem volt megállás.
A keret fejlődéséről
– Ha csak azt emeljük ki, hogy két meccsen még gólt sem kaptunk attól a CSZKA-tól, amelyik rendszeresen szerepel a Bajnokok Ligájában, már az is fantasztikus eredmény. A főtáblán szerzett tapasztalatok nagyon sokat segíthetnek a jövőben, biztosan sokat profitálhatunk belőlük. A játékosok megerősödnek az ilyen meccsektől, és így merészebb célokat tűzhetünk ki legközelebb. Megkérdeztem a játékosoktól, mi a céljuk az életben.
Ha csak elvagyunk a csoportkörben és célok nélkül játszadozunk, akkor nem fogunk fejlődni.
Szerintem az ember számára az a legfontosabb, hogy minden nap képezze magát, és előrelépjen valamiben. Mindenkinek találnia kell valamit, amivel szeret foglalkozni. Ugyanez vonatkozik a játékosokra és a csapatra is. Új szisztémát kell megtanulnunk, és fejleszteni a játékukat. Én úgy érzem, mindenben fejlődtünk valamiben a szezon kezdete óta. Ősz elején kevés helyzetet dolgoztunk ki, aztán az elmúlt egy hónapban sok gólt szereztünk. Viszont egyértelműen fejlődnünk kell védekezésben. Vannak olyan topegyesületek, amelyek öt gólt lőnek majdnem minden meccsükön.
Ha mi is öt találatot jegyeznénk, akkor nem lenne problémám azzal, hogy kettőt kapunk, így viszont javítanunk kell ezen.
A 2020-as évről
– Sosem szerettem azon gondolkodni, hogy mi lesz egy év múlva. Én a mának élek, és csak arra fókuszálok, hogy megnyerjük a következő találkozót. Ezt mondom mindig a játékosoknak is, hogy ne a hosszútávú célokkal foglalkozzanak, hanem minden egyes edzésre, minden napra figyeljenek oda, és ha keményen dolgoznak, akkor a siker is vele együtt jön majd.
Ahogy említettem, nekünk most az a legfontosabb, hogy fejlődjünk, és a játékosaink a legmagasabb szinten gyűjtsenek tapasztalatokat.
Egyre erősebbnek és magabiztosnak kell lennünk. Így fog szintet lépni a csapatunk és a klubunk.
