Dibusz Dénes: – Nagyon jól kezdtünk, próbáltunk úgy kezdeni, mint az Espanyol ellen tavaly az első Európa Liga-meccsen. Hasonló szituációkból voltak lehetőségeink, most is volt egy lesgólunk, egy kapufánk, ha szerencsésebbek vagyunk, akkor megszerezzük a vezetést. Jól féken tartottuk a Barcelonát, aztán 15 perc után kezdtek fölénk kerekedni, érezhető volt, hogy egyre inkább fogy az erő, a figyelem, már nem értünk oda egymáshoz a besegítésekre. Megmutatkoztak az egyéni kvalitások, és nehezen tudtuk őket tartani. Ennek ellenére nincs okunk szégyenkezni, bár nagyon sajnálom, hogy ilyen nagyarányú vereség lett a vége, mert a kiállítás után azt éreztem, hogy tudjuk tartani az eredményt, vagy tudunk még akár egy gólt is lőni, hiszen labdabirtoklásban jók voltunk, ott tudtuk tartani a labdát a térfelükön, voltak beadások, lehetőségek, de a végén két klasszis megoldás után be tudták játszani az egész védelmünket, és megszerezték a 4. és 5. gólt. Testközelből megtapasztalhattuk, milyen szinten van a Barcelona és ebből sokat tudunk tanulni. Messi sajnos nagyon jól rúgta a büntetőt, talán ha picivel gyengébb, vagy nem megy annyira sarokra, akkor sikerülhetett volna hárítanom. Tudtam, hogy ezt az oldalt fogja választani, de elég sokáig fent volt a feje, ezért nem mehettem el korábban, hiányzott pár centi. Nagyon jó lett volna megfogni a tizenegyest, de sajnos ez nem sikerült, ettől függetlenül nem csak ez a gól bánt, hanem az összes többi, hiszen ha picit jobban figyelünk, picit szerencsésebbek vagyunk, akkor megúszhattuk volna kevesebbel.
Tokmac Nguen: – Először is örülök a klub miatt, hogy 25 év után újra a BL-ben játszhattunk. Megmutattuk, hogy tudunk futballozni, voltak nagyon jó pillanataink, tudunk pozitívumokat kiragadni ebből a meccsből, de azért a világ egyik legjobb csapata ellen játszottunk, boldog vagyok, hogy ez megadatott. Haratin a legjobb tizenegyeslövőnk, nem volt kérdés, hogy neki kell elvégeznie a büntetőt. A legjobbamat próbáltam nyújtani, arra voltam kíváncsi, hogyan tudom felvenni a versenyt ilyen játékosokkal szemben, ők tényleg a legmagasabb szintet képviselik. 3-1 után Róbert Makkal volt egy jó lehetőségünk, majdnem be is talált, de aztán jött Messi és a Barcelona, és szereztek két gólt.
Sigér Dávid: – Felemás érzések vannak bennem. Nem is emlékszem, hogy amióta itt vagyok a Fradiban, kaptunk-e ki ennyi góllal, de az is igaz, hogy még soha nem játszottunk a Barcelona ellen. Voltak a meccsnek olyan pillanatai, amikor izgatottak lehettünk amiatt, hogy gólt rúghatunk, és rúgtunk is. Nem mondom azt, hogy ebben a meccsben több volt, reálisan ennyi van a két csapat között, de voltak olyan helyzeteink, amiket ha belövünk, nem lett volna ennyi közte. Élveztem a játékot, lehetett játszani a Barcelona ellen, de az már más tészta, hogy ha megszerzik a labdát és birtokolják, akkor nem sok mindent tudsz csinálni, elképesztő, milyen jók labdával. Én éppen ezért azt forszíroztam volna, hogy még több egyszerű passzt adjunk, ha nem vagyunk rákényszerülve arra, hogy előre menjünk, mert akkor lett volna egy kis időnk fújni. Ha náluk volt a labda, próbáltuk segíteni egymást, de nem volt egyszerű dolgunk, mert egy az egyben kiemelkedőek. Nem tudom, kívülről mennyire jött le, de belülről érződött, hogy ha ritmust váltanak, akkor ott azért van baj. Csak úgy van esélyünk ezen együttesek ellen, ha csapatként mozgunk és egy az egyezésnél megtartjuk egymástól a távolságokat, hogy tudjunk egymásnak segíteni.
