A magyar futball egyik meghatározó személyisége volt a gyakran csak a "Mágusként" emlegetett mesteredző, Verebes József, aki tavasszal hunyt el 74 éves korában, és akiről - a most készülő és várhatóan ősszel megjelenő könyv kapcsán - a Trend Fm "Sportexpressz" című műsorában adott interjút a szakvezető lánya, egyben a kötet szerzője, Verebes Krisztina.
Több érdekes és sokszor szomorú részlet is kiderült Verebes játékos-pályafutásáról, illetve edzői karrierjéről. Ezekből idézünk az alábbiakban.
A Ferencváros utánpótlás-csapatában nevelkedő Verebesnek csak 3 meccsen adatott meg, hogy a felnőtt csapat tagjaként pályára léphessen, nem jött ki edzőjével, Mészáros Józseffel, aki kikezdte cigány származása miatt.
- Magyar embernek tartotta magát, nem választotta külön származását, büszke volt arra. A Ferencvárosnál töltött időszakot leszámítva, emiatt sose érte hátrány. Mészáros Dodó, a Fradi akkori edzője kikezdte származása miatt, rendszeresen sértegette.
"Ilyen cigány, hogy meri felvenni a Fradi-mezt?".
Apu végül a távozás mellett döntött, mindig is sajnálta, hogy nem próbálta kibekkelni ezt az időszakot – mondta Verebes Krisztina.
Ahogy elhangzott, miközben játékosai imádták, a sportvezetőkkel, kollégákkal, sajtóval szókimondása, személyisége miatt nehezebben találta meg a hangot. Volt focistái tűzbe mentek volna érte, akiket csak gladiátornak nevezett, és "Színpadra, uraim!" felkiáltással küldött ki a pályára, addig sem Mészöly Kálmánnal, sem Mezey Györggyel nem volt jó viszonyban.
Pedig Mezeyvel együtt is fociztak, barátok voltak, a TF-re is együtt jártak. Viszonyuk a kudarcos mexikói világbajnokság után romlott meg, hisz Verebes azon kevesek egyike volt, aki a világeseményt megelőző felkészítés elbaltázott voltára mutatott rá. Hiba volt az Alpokban készülni Mexikóra, déli edzés helyett este kellett volna tréningezni, ezért nem voltak megfelelő erőállapotban a játékosok, hangzott a Mágus kritikája a beszélgetésben elhangzottak szerint.
- Mezey ezeken megsértődött, a temetésére el sem jött – mondta a szerző.
Verebes öntudatos emberként nem tűrte, hogy a szakmai munkájába beleszóljanak, emiatt távozott még edzői pályája kezdetén Kecskemétről is, mikor a vezetőség mindenbe bele akart szólni, beleértve a csapatösszeállítást is.
A Mágus ezt nem tűrte, szitkozódások közepette távozott:
"szemét cigánynak, homokosnak” nevezték. "Elintézzük, hogy máshol ne kapjon munkát"
- hangzott az üres fenyegetés, azonban fél évvel később már a Videoton kispadján találta magát.
Lánya szerint a legnagyobb hibát akkor követte el az édesapja, mikor az olimpiai csapat irányítását hagyta ott.
- A sajtó hazugságokkal próbálta aláásni szakmai jelentőségét, nehezen viselte a támadásokat. Szókimondó, újító személyiségét nehezen viselték sok helyen – tette hozzá, majd egy, a Kispesthez fűződő anekdotát is felelevenített.
- A 90-es évek végén lehetősége lett volna még a Honvédnál dolgozni. Jött egy külföldi befektető, aki ragaszkodott volna Apuhoz, hogy átvegye a szakmai irányítást, a vezetőség azonban megfúrta ezt, és nem lett semmi az egészből.
A szakmai életutat vizsgálva, a mesteredző utolsó másfél évtizede keserűre sikeredett, de a játék iránti szeretete sose hagyott alább.
- A kiscsapatoknál is ugyanolyan lelkesedéssel dolgozott. Imádta a győri öregfiúknál töltött időszakot. A város mindig is szíve csücske volt, nagyon megviselte a Questor-botrány kapcsán a csapat széthullása – mesélt a hamarosan megjelenő Verebes-könyv szerzője.