MTK Budapest–MOL Fehérvár FC 3-1
Michael Boris (MTK): – Nagyon örülünk ennek a sikernek. Már az első félidőben elég sok lehetőségünk volt, már Miovski is betalálhatott volna korábban, így növelhettük volna az egygólos előnyt. A második félidőben is agresszíven futballoztunk, elég frissek voltunk. Az volt a cél, hogy megbontsuk már a középpályán a Vidi játékát, ahol Houri egészen kiváló színvonalat képvisel. Összességében érzésem szerint megérdemelt a kétgólos siker. Végig előre játszottunk, gyorsan futballoztunk, jól kombináltunk. Tudtuk, hogy ha nem leszünk agresszívek, nem lehetünk eredményesek. Az összehasonlítások szerint a Vidinek kellett volna nyernie, de ezzel nem foglalkoztunk. Sokat jelentett az is, hogy mi szereztünk vezetést, és most a második gólt is mi szereztük, nem úgy, mint a Kisvárda ellen, ahol a helyzetek ellenére nem tudtuk "rárúgni" a második találatot az elsőre. Ezt a mentalitást szeretnénk mindig képviselni, hatékony letámadással, de eddig nem mindig sikerült. Ne feledjük el, mennyi hiányzónk van, sokan a teljes szezonra kidőltek, de olyanok is vannak, akik az utóbbi időben sérültek voltak, és még nincsenek tökéletes állapotban. A fiatalok keményen dolgoznak, fejlődni akarnak, míg az idősebbek segítik őket. (mtkbudapest.hu)
Márton Gábor (Vidi): – Gratulálok az MTK-nak, teljesen megérdemelt a győzelme, botrányosan rosszul játszottunk. Rendkívül csalódott vagyok, legfőképp a hozzáállásunk miatt, ez elfogadhatatlan. Ennek semmi előjele nem volt. Az nem lehet, hogy az ellenfél jobban akar nyerni, mint mi. Amikor úgy kezdesz egy meccset, hogy a cipő elég a pályára, akkor nehéz váltani. Ki lehet kapni, de a hogyan nem mindegy. Egyelőre nem tudok reagálni erre, mert több játékosom is megy a válogatottba, majd ha visszatérnek, akkor lesz egy napunk a következő bajnoki előtt, amikor mindenki rendelkezésre fog állni, és majd megbeszéljük. Ugyanazt a játékot próbáltuk játszani, mint eddig. Számítottunk az MTK agresszív játékára, felkészültünk belőlük, de mindenki úgy játszik, ahogy hagyják, mi ma asszisztáltunk nekik. A szünetben próbáltuk helyretenni a dolgokat, próbáltam interaktív lenni a játékosokkal, megkérdezni, mi az, amiben mi tudunk segíteni. A második félidőben próbáltunk felpörögni, de kaptunk kettőt és onnan veszett fejsze volt. Abszolút nem jellemző erre a csapatra ez a hozzáállás. Hogy mi van mögötte? Nagyon sok a válogatott játékosunk, lehet, már az járt a fejükben, de találgatni nem akarok, mert nincs értelme. Nem fogok neveket említeni, bűnbak keresésnek nincs értelme, és természetesen az én felelősségem is megvan ebben, biztos van, amit én is elrontottam. Ma sajnos a többség valami oknál fogva nem úgy állt a mérkőzéshez, ahogy kellett volna.
Paksi FC–Puskás Akadémia 6-2
Bognár György (Paks): – Ezen a mérkőzésen időnként, időszakosan jól játszottunk, jó dolgokat csináltunk. Véleményem szerint az első félidőben a középpályánk működhetett volna jobban védekezésben és támadásban egyaránt. Ott lehettünk volna még markánsabbak, ebben volt egy kis hiányérzetem, de ennek ellenére maximálisan megérdemelten nyertünk. Öröm, hogy cserejátékosaink is hozzá tudtak tenni a játékhoz, most egy olyan helyzetbe kerültünk, hogy nyugodtan változtathattunk a meccs folyamán. Ha lehet, mindenki legyen benne egy győzelemben, ma ez is összejött. Játékosaim hozzáállása minden mérkőzésen maximális, tehát, amit kérek tőlük, azt mindig igyekeznek teljes mértékben visszaadni minden egyes poszton. Persze, ahogy azt már mondtam, egy csapat sosincs kész, a csapatrészek mindig formálódnak, alakulnak, tehát 6-2 után is fontos, hogy egy kicsit önkritikusak is legyünk, lássuk azokat a hibákat, amiket vétettünk. Ezekre pedig én ezek után is felhívom majd a figyelmet. (paksifc.hu)
Hornyák Zsolt (Puskás): – Gratulálok a hazaiak a győzelemhez. Számunkra nagyon kellemetlen ez a hat gól. Elvileg a Paks százszázalékos volt, hatszor lőtt kapura és hat gólt szerzett. Még be sem indult szinte a mérkőzés, de már tíz perc alatt kaptunk három gólt, kettőt szögletből, egyet beadásból. Passzívak voltunk, nem léptünk ki a játékosokra. Nehezen is tudtam reagálni, hogyan tovább, nem is változtattunk sokat, mert úgy tűnt, hogy játékban ott vagyunk. 0-0-nál nekünk volt az első helyzetünk Mance fejesénél, de Hegedűs nagyot védett. Még 3-1-nél úgy éreztem, hogy egy százszázalékos tizenegyest nem adtak meg, vissza tudtunk volna jönni. Aztán megint kaptunk három iskolás hibából három gólt. Nagyon szomorú vagyok az eredmény és a látottak miatt, másra készültünk, mást vártam. Annál bántóbb a dolog, hogy szögletekből és olyan szituációkból kaptunk gólt, amire készültünk. Még át kell gondolnom, mi lesz a következő lépésem, gondolkozom a jövőmön, de ez persze a klubon is múlik. A következő napokban minden kiderül.
