Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója adott a Blikknek interjút, amiben elárulta, hogy a nemzetközi menetelés során a legemlékezetesebb emléke az volt, amikor a litván Suduva ellen bejutottak az Európa Liga csoportkörébe, valamint arra is jó gondolni, hogy az utolsó játéknap előtt még a továbbjutási esélyeikről beszélhettek.
– Komoly meglepetés nem ért minket, hiszen sportdiplomáciai szinten régóta ott vagyunk a nemzetközi labdarúgásban – folytatta Orosz arra a kérdésre válaszolva, hogy volt-e valami meglepő, miután testközelből megtapasztalhatták a topfutballt. – Korábban bármikor találkoztunk nagy egyesületek képviselőivel, azt kérdezték, mikor találkozunk majd a pályán, most végre ennek is eljött az ideje. Akadtak, akik megdöbbentek az eredményeinken, és könnyebb falatra számítottak a Ferencváros hallatán, jó érzés, hogy rácáfoltunk az aggódókra.
A vezérigazgató arra is kitért, kiemelkedően keresnek-e az FTC focistái.
– Versenyképesek vagyunk idehaza, de nem a legversenyképesebbek. A minőséget pedig meg kell fizetni, szükség van a húzójátékosokra.
A labdarúgóink a képességeik és kvalitásaik alapján vannak megfizetve, nagyjából kiegyenlítettek egyébként a bérek
– folytatta Orosz. – Az a cél a Fradinál, hogy még feljebb jussunk! Amikor 2011-ben elkezdtük a munkát a jelenlegi klubvezetéssel, infrastrukturálisan és szakmailag mélyen voltunk. Ha tízévente ennyit fejlődünk, messzire juthatunk, de vannak persze korlátok, az anyagi háttér nagyon meghatározó. Nem ringathatjuk magunkat olyan álmokba, hogy újra nemzetközi kupadöntőt vívunk mondjuk a Juventus ellen, mint édesapámék. Reális célokat kell kitűznünk magunk elé, s azokat képesek lehetünk el is érni.
Orosz hozzátette, hogy már csak a klub történelme miatt is természetes az igény arra, hogy legyen minél több hazai, akár saját nevelésű labdarúgójuk, már csak azért is, mert a nemzet legnépszerűbb csapatáról van szó.
– Azt is figyelembe kell venni viszont, hogy a magyar klubok utánpótlásából úgy általában
nem feltétlenül olyan kvalitású játékosok jönnek ki, akik képesek felvenni a versenyet egy Tokmac Nguennel vagy egy Isaellel.
Különböző célokat maguk elé tűző egyesületek vannak idehaza is, nekünk az a feladatunk, hogy nemzetközi szinten vigyük minél jobb hírét a futballunknak, amihez, ha kell, külföldiekhez fordulunk. Ettől függetlenül el kell oda jutnunk, hogy a saját bázisunkra is tudjunk támaszkodni, és úgy gondolom, Prukner László irányítása alatt jó irányba halad a ferencvárosi utánpótlás.