Ferencváros–Kaposvár 1-0

Szergej Rebrov (FTC): – Elégedett vagyok a győzelemmel, persze sokkal több gólt szerezhettünk volna, rengeteg kapura lövésünk volt, nagyobb arányú győzelmet is arathattunk volna. Kilenc új játékossal álltunk fel, jól dolgoztak mindannyian. A legfontosabb a győzelem, és hogy megvan a három pont. A Kaposvár kapusa nagyon jól védett, az egy az egy elleni szituációkat többször könnyen belőhettük volna. Minden edzésen gyakoroljuk a lövéseket, folytatjuk tovább a készülést a következő találkozókra. Ami a Dinamo elleni találkozót illeti, sosem kaptam még ki 4-0-ra a Fradival, Kubatov Gábor a mérkőzés után kifejezte támogatását a csapat felé, ez mindenkinek sokat jelentett. Az első mérkőzésen 1-1-et játszottunk, így nem vártuk ezt. Ezért változtatnunk kellett sok dolgon, most ezen dolgozunk. Szükség van pár napra, hogy lássam, ki milyen kondícióban van, majd ez alapján alakul a kezdőcsapat Litvániában. (www.fradi.hu)

Disztl László (Kaposvár): – Nem arra készültünk, hogy beállunk védekezni és csak várjuk a Fradi támadásait. Korán gólt kaptunk, ami meghatározta a játék további menetét. Az első félidőben nem játszottunk jól, elég bátran. A másodikban próbáltunk ezen változtatni, a megszerzett labdákat megjátszottuk, s adódott két-három gólszerzési lehetőségünk. A végén izgalmas lett a mérkőzés, s akár gólt és pontot is szerezhettünk volna. Nem volt veszítenivalónk, így csak nyerhettünk volna ezen a találkozón. (www.rakoczifc.hu)

MOL Fehérvár FC–Diósgyőri VTK 5-1

Marko Nikolic (Fehérvár): – Gratulálok a játékosoknak! Nem csak a mai mérkőzés miatt, hanem erősen kezdtük a bajnokságot. A három győzelem során 11 gólt lőttünk, azaz majdnem négy gólt szereztünk mérkőzésenkénti átlagban. De azt mondom, a földön kell maradni, még csak a bajnokság elején járunk. Ma jó mérkőzést játszottunk, pedig egy ilyen nyitány után mindig nehéz, hihetetlen, hogy a 26. másodpercben hátrányba kerültünk. Az első tíz percben nagyon idegesek voltunk, ezért fontos, hogy gyorsan sikerült egyenlíteni. A DVTK agresszíven, sok szabálytalansággal játszott, a szünetben mondtuk is a játékosoknak, hogy nyugodjanak le, és a saját játékunkra figyeljenek. Azt gondolom, a közönség is élvezte a mérkőzést, a sok helyzetet, a sok gólt. (www.dvtk.eu)

Fernando Fernández (DVTK): – Két különböző mérkőzést láttunk ma. Az első addig tartott, amíg teljes létszámban nyílt mérkőzést játszottunk, ezt követően viszont fölénk kerekedett az ellenfél. Amíg 22-en játszottak, az történt, amire egész héten készültünk, és amit elterveztünk. Megkönnyítette a dolgunk a gyors vezetés, de mindig nehéz egy olyan jó, és ezen az estén kifejezetten támadó felállásban játszó Fehérvár ellen. Létszámhátrányban mindig nehéz játszani. Könnyű lenne, a játékvezetőt emlegetni, de sosem szoktam, most sem teszem. Egy rutinos játékosnak jobban kell figyelni az első sárga lap után, még akkor is, ha Petrjak nagyon okosan keresztezett Brković előtt. Inkább azzal foglalkozok, hogy könnyű gólokat szerzett az ellenfél: két gólt, pontrúgás, egyet bedobás után kaptunk, ez nem a létszámhátrány, hanem a koncentráció hátránya miatt történt. Az eredmény miatt szomorú vagyok, mert egy nagy különbségű vereséget szenvedtünk, azonban egészen másként is alakulhatott volna. A mai napon minden összeesküdött ellenünk, kezdve Adukor kiválásával a bemelegítés során, utána jött a kiállítás és a többi. Most fel kell készülni a Mezőkövesd ellen, mert bebizonyítottunk, egyenlő létszám mellett bárki ellen partiban vagyunk. (www.dvtk.eu)

Debreceni VSC–ZTE FC 3-2

Herczeg András (DVSC): – A ZTE nagyon jól játszott, ezért gratulálok neki, de a saját csapatomnak is, hiszen óriásit akarattal játszottak. A mérkőzés elején jól éltünk a helyzeteinkkel, 2-1-nél és 3-2-nél viszont talán túl sok volt az oldalpassz, ekkor lehettünk volna veszélyesebbek is. A mérkőzés hajrájában a Zalaegerszegnek megvoltak a helyzetei, szerencsénkre Nagy Sándor bravúrokat mutatott be, így értékes győzelmet arattunk a jól játszó ZTE ellen.

Dr. Dobos Barna (ZTE): – Meg kell tanulnunk berúgni a helyzeteinket, hiszen rengeteg ziccerünk volt, főleg a második félidőben, de ezeket nem tudtuk értékesíteni. Úgy jöttünk ide, hogy nyerni szeretnénk, mindenhol így teszünk, így lesz Kaposváron is. Pályafutásom során még nem találkoztam ilyennel, ami Barczi Dáviddal történt, eddig azt hittem, a taktikai felkészítés a feladatom, de ezek szerint a jövőben ékszerellenőrzést is kell tartanom majd a meccsek előtt. Tudom, mit mondanak ki a szabályok, de nem tartom sportszerűnek, hogy elkezdődött így, 10 játékosunkkal a mérkőzés, ezt szerintem a kezdés előtt le kell rendezni. A büntetőt nyilván be kellett volna rúgnunk, de nem vagyok biztos benne, hogy az ellenfél kapusa nem mozdult el a gólvonalról. Mezőkövesden és ma is pontot szerezhettünk volna, ezért elégedetlen vagyok.

Újpest–Paks 1-1

Nebojsa Vignjevic (Újpest): – Litauszki Róbert kiválása előtt sem voltunk jó helyzetben (csapatkapitányunk sérülésével kapcsolatban az orvosi vizsgálatok után osztunk meg információkat - a szerk.), hiányzik egy center elölről, de a középpályát és a védelmet is meg kell erősíteni, ezen dolgozunk, de ez egyáltalán nem könnyű. A paksiak ellen mindig nehéz, mert rendkívül fegyelmezett, türelmes együttes, több jó játékossal. Nehéz szituációba kerültünk a hibánkat követően, de a fiúk óriási erőfeszítéssel küzdöttek nemcsak az egyenlítésért, hanem a győzelem megszerzéséért is. Sajnálom, hogy ez végül nem sikerült, az utolsó tíz percben talán kicsit több volt részünkről a pályán a szív, mint a fej és a gólhelyzeteknél a végén ezért rossz megoldásokat választottunk. (www.ujpestfc.hu)

Tomiszlav Szivics (Paks): – Ha valaki a mérkőzés előtt előrevetíti az 1-1-et, elfogadtam volna, azonban a mögöttünk hagyott 90 percet követően már nem. 1-0-ra vezettünk, és majdnem sikerült feltennünk azt a bizonyos pontot is az i-re. Ugyanakkor azt gondolom, mivel ma hullámzó játékot mutattunk, összességében igazságos döntetlen született. Voltak jó és rossz periódusaink, de azt sem szabad elfelednünk, két hónap alatt nem lehet mindent helyretenni. Véleményem szerint jó úton vagyunk, viszont még az elején, és így sem rossz egy jó Újpest ellen a fővárosban egy ponttal gyarapodni. (www.paksifc.hu)

Budapest Honvéd–Kisvárda 1-3

Giuseppe Sannino (Honvéd): – Sajnos ez is a labdarúgás része, nem mindig zárul örömmel egy mérkőzés. Keserű számunkra ez a mai sikertelenség, és természetesen a bajnokságban sem ilyen kezdést terveztünk. Nem vonhatok le semmit a játékosok érdeméből, nagyon odatették magukat, ezzel a játékkal, amit ma produkáltak, nem érdemelték meg a vereséget. Tökéletesen megértem, hogy a szurkolók ma elégedetlenek és boldogtalanok voltak, és azt is megértem, hogy a klub sem örül ennek az eredménynek, de edzőként azt mondhatom, hogy a játékosok nagyon odatették magukat. Ha csak az eredményt látjuk, azt gondolhatnánk, hogy a Honvéd a pályán nem teljesített semmit, én azonban csak azt tudom mondani, főleg a második félidőre gondolva, hogy a fiúk szívüket-lelküket kitették és nagyon jól játszottak. A szerencse sem állt a mi oldalunkon, elég, ha csak a meccs végi potyagólra gondolunk. De egyáltalán nem haragszom Horváth Andrásra, sőt, odamentem hozzá a meccs végén, és megköszöntem neki a ma esti teljesítményét.

Miriuta László (Kisvárda): – Boldog vagyok természetesen a három pont megszerzése miatt. Tudtuk, hogy nehéz meccs lesz, hiszen a Honvéd is győzni szeretett volna a két vereségét követően. Nekünk jött össze a győzelem, de a hazaiak 1-2-nél egyenlíthettek volna, ám kimaradt a helyzetük. Jobban kellett volna figyelni és védekezni a végén, hiszen a kétgólos előnyünket majdnem leadtuk, ha 2-2 lett volna, akkor vége a világnak! Felipe jó kapus, akárcsak Minca, most Felipének adtam lehetőséget, jól védett.

Mezőkövesd–Puskás Akadémia 1-0

Kuttor Attila (Mezőkövesd): – Azt gondolom, hogy egy nagyon jó mérkőzésen két kiváló csapat találkozott egymással, és komoly fegyverténynek értékelem, hogy a végén mi tudtunk nyerni 1-0-ra. Készültünk valamivel erre a meccsre, ami az elején nem működött, de hál ’Istennek utána rátaláltunk egy másik megoldásra, ami sokkal jobban ment. A játékunk is feljavult, ami a stabilitásunknak is jót tett. (www.mezokovesdzsory.hu)

Hornyák Zsolt (Puskás): – Először is gratulálok a mezőkövesdiek győzelméhez! Sajnos csak az első húsz perc volt az, amit szerettünk volna játszani, ekkor több lehetőséget is kihagytunk, gondolok itt például Knezevic kapufájára. Tudtuk, hogy a házigazda védekező játékkal fog ellenünk felállni, és kontratámadásokkal szeretné hozni a találkozót. A huszadik perc után elveszítettük a türelmünket, és nem jól reagáltunk a hazaiak játékstílusára. Optikailag mi nyomtunk, tartottuk a labdát, de nem voltunk elég agresszívak, nem tudtunk kialakítani igazi lehetőségeket. A székesfehérvári mérkőzésünkhöz hasonlóan, most is rögtön a fordulás után kaptunk gólt, ami igazán bosszantó. Nem szabad elvenni az érdemet a meccs egyetlen találatának szerzőjének, de én úgy közelítem meg a dolgot, hogy nem támadtuk meg kellőképpen agresszívan, ezért maradhatott ott olyan lövőhelyzetben. A második félidőben hiányzott az is, hogy a játékosaim több szívet tegyenek a játékukba, és így nem tudtunk kidolgozni egyetlen százszázalékos gólhelyzetet sem, amivel legalább egy pontot meg tudtunk volna menteni. (www.mezokovesdzsory.hu)