Tizenhárom év után góllal tértél vissza az Újpesthez. Ilyen bemutatkozásról álmodtál?
– 13 év hosszú idő az én esetemben, ami a visszatérésemet illeti, de jól eső érzés volt újra magamra ölteni az Újpest mezét. Örültem a találatomnak, de sajnos ezért nulla pontot adnak. Inkább ne rúgtam volna gólt és nyert volna a csapat a Honvéd ellen. Nincs mese, nem állunk meg, dolgozunk tovább. Most egy kéthetes válogatott szünet következik, ami kiváló alkalomnak mutatkozik, hogy együtt, közösen kielemezve kijavítsuk a hibánkat és fejlődni tudjunk minden téren.
Miben másabb a mostani Feczesin Róbert, mint a 13 évvel ezelőtti?
– Egy szóval válaszolnék: felnőttem. Nagyon sok mindent sorolhatnék és ezt boncolgathatnánk jobbról is, balról is. Többszáz profi mérkőzést játszottam, de lényegében a karrieremnek a sava-borsa mögöttem van. Belekóstolhattam, milyen érzés külföldön játszani és úgy gondolom, megálltam a helyemet. Letisztultabb és érettebb lett a játékom, egy-egy kényes szituációba már nem megyek bele úgy, mint tettem azt régen, de annyi biztos, hogy a feladatköröm nem változott. Befejező csatár vagyok és a gólok minősítenek engem.
Az Újpest hosszú idő után először szakított az előző évek átigazolási politikájával és 28-30 évnél idősebb játékosokat is igazolt - többek között téged is. Van, aki szerint te is csak vészmegoldásként érkeztél a lila-fehérekhez.
– Egyelőre még csak ismerkedek a csapattal, hiszen a múlt héten igazoltam Újpestre. A külföldön eltöltött éveim alatt is követtem az NB I-et, és nemcsak leszűkítve az Újpestre, hanem az egész bajnokságot. Tisztában vagyok vele, milyen helyzetek uralkodtak Újpesten, de hangsúlyozom, nem én vagyok az egyedüli csatár. Ezerszázalék, hogy a felmerült hibákat nemcsak én tudom kijavítani, hanem kell hozzá 20-22 játékos, akik keretet alkotják. Szakály Peti, Jonathan Heris és én főként azért igazoltunk ide, hogy rutinos játékosként a fiatalabbakat segítsük a tudásunkkal. Több olyan szituációt átéltünk már a pályafutásunk során, amiből a fiataloknak tudunk segíteni, és tudjuk kezelni azt, hogyan tudunk együttes erővel kikecmeregni ebből a nehéz helyzetből. Közösen minden lehetséges.
33 évesen milyen célokat tűztél ki magad elé?
– Nem szoktam célokat kitűzni magam elé, jobban inkább a pályán szeretek százszázalékot nyújtani. Ha ez gólokban mutatkozik meg vagy csak abban, hogy a játékommal segítem a csapatot, már megérte. Nem arra fogok törekedni, hogy gólkirályi címet nyerjek, hanem számomra a csapat sikere a fontos, mintsem az egyéni elismerés.
A nyári átigazolási időszakban arról lehetett hallani, hogy a Honvéd is érdeklődik irántad. Valóban kerestek a kispestiek vagy egyértelmű volt, ha hazatérsz, akkor az Újpestet választod?
– Sosem titkoltam, hogy szeretnék még egyszer Újpesten játszani. A törökországi szerződésbontásom után nem sokáig tétlenkedtünk, egy gyors tárgyalássorozat végén megállapodtunk, és itthon vagyok a szeretett klubomnál.
2017 telén, a Videoton után Dél-Koreába igazoltál. Miért?
– Annak idején, sőt mondhatom azt is, mostanában eléggé felkapott lett Ázsia a labdarúgók körében Európa-szerte. Kaptam egy ajánlatot Ázsiából, amit némi gondolkodás után elfogadtam, hiszen a Vidinél akkoriban már csak fél év volt hátra a szerződésemből. A Vidi is és én is jól jártunk, nem bántam meg a döntésemet. A dél-koreai első osztály kiegyensúlyozott bajnokság lévén annak, hogy a csapatok nagyon közel vannak egymáshoz. Noha 2-3 csapat kiemelkedik, de leginkább a Jeonbuk Hyundai Motors, amely még átigazolásom előtt megnyerte az ázsiai BL-t. Célunknak a biztos bentmaradást tűztük ki, ami meg is valósult, azonban miután eligazoltam, kiesett a volt csapatom a másodosztályba és azóta is ott szerénykednek.
Ha már Dél-Korea, akkor ott játszik a korábbi Újpest-csatár, Novothny Soma is. Tartod vele a kapcsolatot, segítettél neki valamiben, amikor odaszerződött?
– Többször is beszéltem vele a telefonon és kikérte a véleményem, mielőtt még Koreába igazolt volna a tavasszal. Jó viszonyt ápolunk és a mai napig nem szakadt meg a kapcsolat köztünk. Maximálisan tiszteljük egymást, miképpen gratulált nekem a Honvéd ellen lőtt gólomnak, ahogy én is a mesterhármasának, amit Seoul ellen lőtt.
2018 nyarán nagy reményekkel igazoltál az Adanasporhoz, mégsem úgy alakult a törökországi karriered, ahogy azt eltervezted.
– Nehezen indult az első félévem, nem volt egyszerű megszokni az új közeget. Sajnos egy izomsérülés is hátráltatott, amiből nehezen tudtam kikecmeregni. Bevallom, nem százszázalékosan játszottam akkoriban, a csapattal együtt siettettük a visszatérésemet. Erre szinte rá is ment az első félévem és a második is ezzel kezdődött, arról szóltak ezek a hónapok, hogy normálisan fel tudjak épülni, ami február környékére sikerült is. Nem mondom, hogy kifejezetten jó szezont zártam volna, ha nincs ez a sérülésem, de ha jól emlékszem, 25 meccsen öt gólt rúgtam. Sajnos ez van, a sérülésem keresztülhúzta a számításaimat, ezen már nem tudok változtatni. A török másodosztály első 3-4 csapata a magyar élvonal középmezőnyében megállná a helyét, de a többi klubról, akik ezen helyezések alatt vannak, érdemben nem szeretnék véleményt formálni.
A mostani magyar válogatottnak jó esélye mutatkozik arra, hogy kijusson a 2020-as Európa-bajnokságra.
– Meglepően szépen szerepelünk és ezért dicséret illeti a fiúkat. Marco Rossi egy masszív keretet állított össze, megtalálták a közös hangot. A mostani válogatottat egy jó korosztály alkotja, a külföldön és az itthon játszó magyar játékosok elegye adja a magot. Jó látni, hogy stabil, erős a válogatott és úgy érzem bárkit meg tudunk verni unblock, lehet az Szlovákia vagy bármelyik más nemzet. Én vagyok a csapat egyik szurkolója és szorítok a fiúknak az Eb-selejtezőn, remélem, minden magyar ugyanígy tesz.
LENKÓ PATRIK
