"Ez egy tervezett lépcsőfok a pályafutásomban"

A magyar szurkolók kiemelten követték a lengyel bajnokságot az elmúlt években, egészen tájékozottak az Ekstraklasát illetően. Azon kívül, hogy új klubod, a Termalica közvetlenül a nagyok mögött, a 7. helyen zárt az előző szezonban, mit kell még tudni róluk?

- A stadion egy nagyon kis településen fekszik, a játékosok a közeli nagyvárosban, a 150 ezres Tarnóban laknak. Van egy kis, 4600 fős stadion, a háttér nagyon profi, a létesítmények, az edzőkomplexum kiváló. Egy hölgy a tulajdonos, és a klub évről évre lépdel előre, szinte a semmiből építették fel a Termalicát, a lengyel futballban a csodájára járnak, ahogyan építkeznek - mondta Kecskés Ákos a csakfoci.hu-nak.

Ha jól tudom, nem lesz számodra ismeretlen a stadion.

- Valóban nem, az U21-es válogatott csapatkapitányaként nemrégiben játszottam benne. Azt a meccset megnyertük, és az a 90 perc döntő volt abban, hogy idekerültem. Edzőnk külön is megnézett azon a mérkőzésen, de nem csak egy alkalommal látott játszani. Úgy tudom, több lengyel klub is felfigyelt rám azon a találkozón, mert volt más lengyel érdeklődő most nyáron is, de végül a karrierem szempontjából a legjobb lehetőség mellett döntöttünk. Ez egy tervezett lépcsőfok a pályafutásomban, a lengyel liga ugyanis erősebb a magyarnál, jobb az iram, fizikálisan biztosan erősebb. Ezt már az első edzéseken éreztem, olyan tempóval találkoztam, amivel otthon a másfél évem alatt nem igazán. Kemény tempó, komoly mennyiségben.

Állítólag az Atalanta úgy adott kölcsön, hogy amennyiben végleg megvesznek a lengyelek, akkor is beépítenek a szerződésbe egy visszavásárlási opciót, ami azt feltételezi, hogy ők is bíznak abban, hogy ennél magasabb szintre is tudsz majd idővel lépni, de közben sem kell lemondaniuk rólad.

- Igen, ezt a pozitív hozzáállást végig éreztem az olaszok részéről. A sportigazgatóval folyamatosan tartottam a kapcsolatot én is, különösen akkor beszéltünk többet, amikor a lengyel klubok elkezdtek náluk kopogtatni, hogy szívesen leigazolnának. Azt éreztem rajtuk, hogy nagyon örültek annak, hogy másfél év után előre tudtam lépni, és ez az opció pedig nekem is sokat jelent, hiszen egyáltalán nem azt mutatja, hogy valahogyan szeretnének megszabadulni tőlem, hanem épp arra készülnek, hogy még kiforrottabb játékosként esetleg visszatérhetek hozzájuk, ha úgy alakul.

"A Nikoliccsal felálló Legiának vágtak egy hármast"

Az, hogy feljebb tudtál lépni, azt mutatja, hogy jó döntés volt hazaigazolni az NB I-be.

- Igen, ez egy okos döntés volt a részünkről. Tudatosan építettük fel azt, hogy a magyar bajnokság lehet egy állomás. Különösen jó volt, hogy egy igazán nagy magyar klubba tudtam hazajönni, az Újpestbe. Lehetőségem volt derbiken, kupadöntőn pályára lépni, nagy élmény volt.

Nagyon megszerettem az Újpest-családot, a szurkolói közeget. A vezetőségnek köszönök mindent, a jövőben is szurkolok a volt játékostársaimnak. Nekik azért, hogy még sikeresebbek legyenek, a szurkolóknak pedig azért, hogy visszakapják a címerüket.

Állítólag a Termalica drukkereire sem lehet majd panaszod.

- Igen, mindig tele van az aréna, jó hangulatúak a meccsek. A lengyel fociban úgy tartják, hogy a Termalicához a legnagyobb csapatok se nyerni járnak. Volt például egy olyan meccs, amikor a Nikoliccsal felálló Legiának vágtak egy hármast, de a tavalyi szezont is úgy kezdték, hogy biztosan legyőzték azt az Arka Gdyniát, amelyik most kupagyőztesként ott van a nemzetközi porondon.

Az edződről úgy tartják, jó véleménnyel van a magyarokról.

- Mariusz Rumak 40 éves, fiatal szakember, de több magyarral is dolgozott már, és elégedett volt velük. Eddig csak a legjobbakat mondhatom, fantasztikus, ahogy érezteti velem, hogy számít rám, ilyenfajta edzői érdeklődést akkor se tapasztaltam, amikor mondjuk magyar játékosként magyar klubhoz szerződtem. Folyamatosan érdeklődött felőlem, rögtön a tárgyalások lezárulta után is fontosnak tartotta éreztetni velem, mennyire örült a leigazolásomnak. De a stáb tagja a Liverpool egykori remek kapusának, Jerzy Dudeknek a testvére is, mindannyian sokat segítenek a beilleszkedésben.

A csapattársak áradoznak a magyarokról

Nagy Dominik korábbi csapattársad, nagyon jó barátod. Neki jól sikerült a beilleszkedés az Ekstraklasában, ő milyen tanácsokkal látott el?

- Nagyon régi kapcsolat a miénk, együtt voltunk az U20-as vébén is, később az U21-ben is. Annyit mondott a klubomról, hogy egy nagyon dinamikusan fejlődő egyesület, amibe komolyan invesztálnak. Megegyeztünk, hogy amint tudunk, az egymás elleni bajnokink után találkozunk majd, de szinte nincs nap, hogy ne tartanánk valamilyen formában a kapcsolatot. Annyit mondott, hogy a legfontosabb, hogy mielőbb felvegyem a ritmust, és jelezte, hogy a nyelvvel meg fogok szenvedni az elején, mert az nagyon nehéz, de angolul is elboldogulok majd.

Egyébként az kiváló érzés, ahogyan itt a magyarokról beszélnek. Kádár Tamás, Guzmics Richárd nagy névnek számít itt, a csapattársak áradoznak róluk, konkrétan megemlítették, milyen nehéz volt ellenük játszani. Szeretnék úgy teljesíteni, hogy majd ha később valaki követ engem is Lengyelországba otthonról, akkor pár év múlva nekik majd Kecskés Ákosról meséljék ugyanezt.

Apropó: Neked az NB I-ben ki ellen volt a legnehezebb védőként játszanod?

- Akadnak ott jó csatárok. Lanzafame egy külön szint, tipikus olasz, nem volt meglepő azok után, hogy 14 éves koromtól olasz közegben nevelkedtem, mégis szinte lehetetlen ellene készülni. Böde Dani ellen se volt egyszerű 19 évesen szinte bemutatkozni egy derbin, főleg fizikálisan, de Eppel Marci mellett se lehet nyugodt az ember. Akit még megemlítenék, az Marco Djuricin volt, ő egy nagyon robbanékony, kellemetlen ellenfél volt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy előtte Olaszországban nevelkedhettem, hiszen ott a védekezésre mindig nagyon odafigyelnek, de Újpesten is több lettem, rengeteget fejlődtem ott is.

Ha most szintet lépsz, és jól teljesítesz, elgondolkodol majd lassan a válogatott behívón is?

- Nagyon jól ismer a kapitány, hiszen ő volt velünk az U20-as vb-n, ott ráadásul nekem elég jól ment a játék. Ezzel együtt sem gondolkodok még a felnőtt válogatottságon, előbb legyek stabil csapattag itt, aztán beszélhetünk róla. Az U21-es válogatott csapatkapitánya lehetek, az is megtiszteltetés, ráadásul a korosztályos együttes stábjának szintén hálás vagyok, sokat tudok tőlük is tanulni.

Mokány Lajos