Játszottál a Rapid Wienben, a Fradiban és Újpesten is. Ezek után nem csalódás az NB II-ben szerepelni? 7-8 éve gondolom nem erről álmodtál…

- Valóban nem, fiatalon mindannyian a Real Madridban, a Barcelonában, az Arsenalban reménykedünk, de a realitás az, hogy egy magyar játékosnak nagyon nehéz ilyen helyre eljutni. Csalódás? Nem, már nem így fogom fel, és amióta nem vagyok erre ráfeszülve, sokkal jobban megy a játék - mondta Nagy Patrik, az NB II-es listavezető Gyirmót 27 éves középpályása a csakfoci.hu-nak.

Azt azért sok magyar játékos megirigyelheti, hogy mindkét nagy fővárosi csapatban, a Fradiban és az Újpestben is szerepeltél. Ezt mivel tudtad elérni?

- Mindkét helyen még fiatalon játszottam, a Fradinál a Rapid kölcsönjátékosaként, de közel sem úgy sikerültek a dolgok, ahogy tervezetem. Újpestre pedig 20 évesen kerültem, mondhatni fiatal tehetségként, a Rapid jó ajánlólevélnek bizonyult ahhoz, hogy ezek a klubok leigazoljanak.

(Három Nagy-állomás: Rapid, Fradi, Újpest)

Egy korábbi, 2015-ös interjúban azt mondtad, hogy felemások az érzéseid a pályafutásoddal kapcsolatban, és több oka van annak, hogy ott tartasz, ahol. Mik ezek az okok?

- Elsősorban az én hibám, hogy nem sikerült befutnom a remélt karriert, de az biztos, hogy nem a hozzáállásom miatt, mivel azzal sosem volt gondom. Inkább az önbizalom hiányzott, de ezek a lelki okok azért alakulhattak ki, mert sok helyen nem kaptam meg a bizalmat. Időnként szerencsém sem volt, sok dolog alakít egy pályafutást, de az jól jött volna, ha pár helyen jobban bíznak bennem.

Azt is nyilatkoztad korábban, hogy közhelyes lenne azt mondani, hogy a Barcelonában szeretnél játszani, inkább a magyar válogatottat említed célként, és azt, hogy például a holland bajnokságban hétről hétre szerepelhess. 27 évesen van még vissza bőven a pályafutásodból, nyitva maradt-e még ez a kapu, hogy légiósnak állj?

- Ilyenekben már nem reménykedem, ha esetleg mégis jönne egy komolyabb lehetőség, inkább meglepődnék.

Bécs-Fradi-Újpest, azóta viszont 7 év alatt 8 klubnál szerepeltél. Mi az oka a sok váltásnak?

- A Fradinál nem kaptam lehetőséget, a Vasasnál anyagi problémák voltak, Újpesten jobbhátvédet akartak velem játszatni, Kecskeméten megint anyagi gondok voltak, Szombathelyen másfél év után megköszönte a vezetőség. Sopronban szintén a pénzzel is volt probléma, de szerencsére akkor  kaptam a lehetőséget, hogy Gyirmótra igazoljak, amivel éltem is.

Három éve a Fradinak is gólt lőtt:

A másosztály góllövőlistáján előkelő helyen állsz. Jelentene-e elégtételt számodra most egy NB II-es gólkirályi cím?

- Elégtételt nem, nem így gondolkodom, inkább egy óriási ajándéknak fognám fel. Nagyon nehéz helyzetem van, hiszen középpályásként nem elsősorban a gólszerzés a feladatom. Szerencsére idén jönnek a gólok, a társak is kiharcoltak néhány tizenegyest, amiket én értékesíthettem, nagy büszkeség lenne, ha a feljutás mellé gólkirályi cím is társulna.

Jelen helyzetben ha jövőre a Gyirmóttal egy stabil NB I-es játékosnak mondhatnád magad, annak már tudnál örülni?

- Jelenleg igen, már harmadik éve az NB II-ben játszom, ezt nézve hatalmas előrelépés lenne az NB I, így előre aláírnám. Persze nem tettem le azért az álmaimról, nagyon szívesen játszanék a magyar válogatottban is, de ez most elérhetetlennek tűnik.

A Rapidhoz igazolás sok fiatalnak célja lehet, neked sikerült, azonban hosszú távon nem tudtál az első csapat keretébe bekerülni. Miért?

- A konkurencia nagyon nagy volt, és az sem segítette a helyzetemet, hogy magyar voltam. Voltak más légiósok is, de nekik megvolt az osztrák állampolgárságuk is, így kissé előnyt élveztek. Hozzáteszem, még volt egy évre szerződésem, ha türelmesebb vagyok és kitöltöm azt, lehet, hogy megkaptam volna a lehetőséget a bizonyításra.

Hátrány az külföldön, ha magyar vagy? A közelmúltban volt olyan magyar labdarúgó, aki azt mondta, ha kell a bűnbak, ott egy magyar. Te is ezt érezted?

- Volt olyan edző, akinél igen, a többségnél azért nem, de az egyértelmű, hogy két azonos képességű játékos közül a sajátot részesítik előnyben a légióssal szemben.

Többen az egyik legbiztosabban, legjobban passzoló magyar játékosnak tartanak. Ebben és alkatilag is hasonlítasz a válogatott és jelenleg Bolognában futballozó Nagy Ádámra, miért nem tudtad megugrani ugyanazt, mint ő?

- Említettem már a szerencsefaktort, ami nagy mértékben közrejátszik, ő azért egy olyan Fradiban tudott 20 évesen játszani, ami bajnok volt. Volt egy edző, aki be merte rakni, olyan játékosok mellett játszhatott, mint Gera Zoltán, akiktől rengeteget tanulhatott, én viszont fiatalként ezt a lehetőséget nem kaptam meg.

A mai napig sok fiatal szemei előtt lebeg a külföldre igazolás. Te, aki megtapasztaltad ezt, mit javasolnál: már 16-17 évesen külföldre menni, vagy Magyarországon pallérozódni?

- Tapasztalatszerzésnek mindenképp jó kiigazolni külföldre, de ha pályafutásokat nézünk, vannak példák arra is, hogy jó nem elsietni a dolgokat: Kalmár Zsolt vagy Nagy Ádám is Magyarországon lett NB I-es játékos, és felnőttként, évek után sikerült továbblépniük, de ellenpéldaként ott van Szalai Ádám, aki fiatalon kiment Németországba, és így fut be szép karriert. Nem merném kijelenteni, hogy melyik a jobb út, ez egyénfüggő.

Ha egy szurkoló azt mondja, hogy Nagy Patrik is egy azon magyar futballisták közül, akinek nagy karriert jósoltak, de eltékozolta a tehetségét, mit mondasz neki?

- Azt, hogy igaza van. De mondom, nincs két egyforma pályafutás, tele van az NB II olyan játékosokkal, akik sokkal nagyobb jövő elé néztek, de igaz ez az NB I-re is. De nem tudok erre mást mondani, mint hogy igaz, mert én és akik régebben ismertek, mind nagyobb jövőt jósoltak nekem. Ennyi jött ki a pályafutásomból…

A Gyirmót száguld a feljutás felé, de az NB I-re valószínűleg erősítene a klub. Mi a különbség egy NB I-es és NB II-es játékos között?

- Az élvonalban szerepelnek külföldiek, az NB II-ben viszont nem, jobb esetben egy légióst azért hoznak ide, mert jobb, ez az egyik különbség. Ha két magyart hasonlítunk össze, a tudásszint lehet a különbség, a képzettebbek kerülhetnek be inkább az NB I-be.

Néhány hete Hannich Péter sportigazgató azt nyilatkozta honlapunknak, hogy paksi mintára csak magyar játékosokkal terveznek az NB I-re is. Egyetértesz az elvvel?

- Abszolút, a magyar focit az segítené, ha minél több magyar játékosból tudna a válogatott meríteni, ehhez hozzájárulhat, ahogy a Paks és majd remélhetőleg mi is csak magyarokat foglalkoztatunk.

Győr közelsége nem okoz gondot Gyirmóton? Nem érzitek, hogy a győri szurkolók esetleg rosszallják, hogy míg az ETO az NB II-ben botladozik, a Gyirmót az NB I felé halad?

- Nem hiszem, hogy a győri szurkolók velünk foglalkoznának. Biztos nem örülnek, de nem azért, mert nekünk jól megy, hanem mert a Győrnek elég rosszul megy a bajnokságban, úgyhogy nem hinném, hogy rossz szemmel néznek ránk, inkább a győri játékosok vagy klub felé elégedetlenkednek.

Számodra mi a legrosszabb és a legjobb élmény a magyar labdarúgásban?

- A Fradinál eltöltött időszak volt a mélypont: tele reménnyel jöttem haza, aztán nagyon nagyot estem. A legpozitívabbnak pedig az első NB I-es gólomat mondanám.

ÓHÁZY BÁLINT

Az a bizonyos első NB I-es gól 2013 októberében: