Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója, valamint vezetőedzője nagyon éles kritikát fogalmazott meg csapata legutóbbi 4-1-es veresége után. Révész a Mezőkövesd elleni kudarcot követően többek között ezt mondta: „Ellenfelünk nagyon motiváltan futballozott, és földbe döngölt minket. Nekünk pedig nem maradt más, mint szégyellni magunkat, elsősorban a mentalitás miatt. Tizennégy éve vagyok a kisvárdai labdarúgásban, de ilyen egyszer sem fordult elő, nemhogy sorozatban.”
Meg ezt: „Nagyon nagy a csalódás, de nem dobhatjuk be a törülközőt, ugyanakkor át kell értékelnünk, hogy milyen célokkal kell folytatnunk a küzdelmeket, és nemcsak erre a bajnokságra értem, hanem az egész klubnak a jövőre vonatkozó céljaira.”
Miután a szakember már hármat aludt a történésekre, megkerestük őt, hogy megtudjuk, kicsit eltávolodva a mérkőzéstől, miként látja a Kisvárda NB II-es szereplését.
- Részletesen kielemezve a meccsünket, még inkább alátámasztást és megállapítást nyert csapatunk negatív mentalitása - kezdte Révész Attila a csakfoci.hu-nak. - Hiába van a pályán a játékosok között tudásbeli különbség mondjuk passzpontosságban vagy helyzetkihasználásban, ez elenyésző különbség tud lenni, ha valaki ezt a fajta képességét nagyon kevésszer tudja megmutatni. Ebben az osztályban az agresszivitás, a párharcok keresése, a hosszú labdák, amelyek meggátolják a presszinget, csökkentik a tudásbeli különbségből fakadó előnyt. Az ellenfelek tartva a magasabb szintű képességektől, kisebb rizikóval és nagyobb szívvel játszanak.
Révész érdekes példákat is előhozott.
- Ha ezekkel a csapatokkal barátságos meccset játszunk, nincsenek olyan harci szellemmel megáldva, ezért nagyobb arányban is nyerhetünk, ahogy például megtörtént a Kazincbarcika elleni, amikor 4-1-re legyőztük őket. A bajnokságban azonban valószínűleg kikaptunk volna tőlük. A magasabban kvalifikált játékos nem veszi komolyan az ellenfelét, ez történt a Mezőkövesd ellen is. Ők sokkal többször elmentek a széleken, mint mi, de ugyanez jellemző a középpályára is: a harmadik gól előtt szögletet rúgtunk és a mi kipattanóért és átlövésért felelős játékosunk később ért vissza a tizenhatosunkra, mint az ellenfél leghátrébb helyezkedő futballistája. Ez mutatja a hozzáállást és azt, hogy ezek a játékosok lenézik az NB II-t, de ez hibás következtetés. Ha nincs meg a harciasság, akkor jönnek a pofonok.
Nem vagyunk annyira jók és nem tudunk akkora fölényt kialakítani, hogy védekezés nélkül is meg tudjuk nyerni a mérkőzéseket. Itt mindenki támadni akar, a védekezésre pedig nem fordítunk elegendő energiát.
A szakember szerint már mindennel próbálkoztak, hogy változtassanak a játékossok mentalitásán, de nem jártak sikerrel.
- Vannak olyan játékosok, akiknek már nem kellene fizetést kapniuk, annyi hibát követtek el. Próbálunk rájuk hatni szép szóval, csúnyával, pénzbüntetéseket kiszabtunk, szembesítjük őket a hibáikkal, de semmi nem segít. Néhány játékosunkat azért nagyon zavar a kialakult helyzet és szeretnének ezen változtatni, de a többség nem ilyen. Ezzel a kerettel nincs esélyünk a feljutásra, ilyen hozzáállással a középmezőny a realitás. El kell gondolkodni, hogy kik azok, akik megfelelnek az osztály igényeinek, még annak árán is, ha esetleg a papíron jobb képességű kerül a kispadra. Azok fogják megkapni a lehetőséget, akik alázatosak és megvan bennük az egészséges agresszivitás. Vannak, akik féltik magukat a válogatott meghívó után, de olyanokat is találunk, akik másfajta tervvel rendelkeznek a jövőjüket illetően és csak alibiznek. Az ő karakterüket már nem tudjuk megváltoztatni, nem tudnak kibújni a bőrükből.
Ők szégyent hoznak a kisvárdai focira és mindent lerombolhatnak, amit tizennégy év alatt felépítettünk.
