Amint arról beszámoltunk, az NB II 5. fordulójában 3-2-es vereséget szenvedett Ajkán a feljutásra pályázó Kisvárda, a lefújást követően pedig Révész Attila sportigazgató és ideiglenes edző ismét a tőle megszokott szókimondó és kemény hangot ütötte meg a sajtótájékoztatón.
– Az utóbbi időben Magyarországon divattá vált, hogy játékosok megbuktatják a turpisságukkal és csalásukkal az edzőiket, stábokat, és az elmúlt időszakban nagyon sok edző távozott, mert más elvárások vannak a csapattal szemben. Most láttam azt én is, hogy nálunk is van néhány játékos, akik az alibizést és a takarékon való teljesítést tartják fontosnak. Van olyan játékos is, aki aláírta a szerződéshosszabbítását és azóta nem futott ötszáz métert, az első félidő derekáig még a masszőröm is többet futott, mint ő bent a pályán. Ők a szünet után már ki sem jöttek a pályára.
Ezek olyan dolgok, amiken sürgősen változtatni kell, és vannak olyan klubok, ahol nincs meg az edzők lehetősége, viszont nálunk ezt nem tudják megtenni. Itt más viszonyok uralkodnak: nem a klub fog bukni, hanem a játékos, ez pedig már a közeljövőben megtörténik. Még akkor is, ha a játékos képessége lényegesen jobb, mint aki adott esetben a kispadon ül, de a teljesítmény leadás a legfontosabb, annak, valamint a motivációnak kell megmutatkoznia első körben – kezdte Révész.
A sportigazgató úgy folytatta, az nem lehet, hogy a többi játékos kedvét rontsák, a klub szándékait, céljait elvegyék, az ilyen mentalitású labdarúgókat nem csak Kisvárdáról, hanem más klubokból is valamilyen módon körön kívülre kell helyezniük a vezetőknek.
– Talán a későbbiek során azok a játékosok, akik miattuk nem kapnak helyet csapatukban, a fejlődésük folyamatosabb, jobb lehet és ha ők kapnak lehetőséget, akkor a jó mentalitású játékosnak jobban elnézzük a hibákat is, mint a gyenge mentalitású gyenge hozzáállását. Amit most láttam, az számomra elképesztő volt, döbbenet. A második félidőben nem biztos, hogy a legjobb játékosok léptek pályára, hanem a leginkább akarók, és ha van még egy pici időnk, akkor nagy valószínűséggel meg is fordítjuk a mérkőzést. Látszott, hogy fizikailag közelítünk ahhoz a szinthez, amit korábban magunkénak vallhattunk. Az NB II-ben, főleg, ahol ilyen jó játékosok vannak, mint Ajkán, ahol szervezetten védekeznek és abból jól indulnak, ezek a vereségek nagyon nagy pofonnal érnek fel egy magát többre taksáló csapat számára.
Nagyon nehéz bajnokság az NB II, egyik csapat sem mehet biztosra a másik ellen, és ha csak a cipőt tesszük ki a pályára, itt már eltüntetik azt a különbséget, amit a játékosok gondolnak magukról. Ebben van a klubnak felelőssége, hogy valamilyen módon gátat szabjon ennek és tegye rendbe a dolgokat. Ezt nem csak a Kisvárdára értem, az elmúlt időszakban nagyon sok csapatnál előfordult ez a tendencia, ott is azt javaslom, mindenki gondolja át és állítsa meg ezt a folyamatot. A labdarúgó dolga egyértelmű: amiért fizetjük, azért végezze el a munkát.
A klubigazgató hangsúlyozta, nem a fiatal játékosokkal, hanem azokkal van baja, akiknek a csapat szekerét tolni kellene, akik magasabb fizetésért játszanak, ők nem képviselnek profizmust.
– Ezt a szemléletet irtani kell! Úgyis, hogy a klub rengeteget bukik rajta, ki kell őket tenni. Még úgyis, hogyha alacsonyabb képességű játékossal kevesebb esély van feljutni és elérni a célt. A fiatal játékosok fejlesztése és nevelése olyan profi labdarúgókkal történhet, akiknek a mentalitása ezt az egészet lehetővé teszi, de ha ezt látják a pályán, akkor az büntetendő. Ezt meg kell állítani, ennek többféle módja van. Más kluboknál talán kényelmesebb a másodosztályban maradni, mert ugyanazt a pénzt megkapja az ember, és nem kell annyit megfeszülni. Mivel Magyarországon elég nehéz játékosokat igazolni, adott esetben külföldiekhez kell nyúlni, akiknek a leigazolásakor a mentalitást nem mindig tudjuk felmérni, persze a mérkőzéseken a scoutok profilozzák, de a pályán derül ki. Ha már a sokadik mérkőzésen ez a probléma, akkor nem biztos, hogy mindig a szakvezetők a hibásak, hanem lehet, hogy a klubnak kell odaállnia a szakvezetők mellé és az ő igényüket kell teljesíteni – folytatta kritikusan Révész.
A szakember ezt követően kitért arra is, hogy az edzőknél is kettősség van, vannak olyan mérkőzés előtti felkészülések, amikor puhábban bánnak a játékosokkal, mert adott esetben az előző meccsük jobban sikerült, majd ilyenkor azonnal visszaélnek ezzel a labdarúgók.
– A játékosoknak ez a belső ösztöne nem kiforrott, alapból kényelmi pozícióba váltanak. Amikor az idegek meg vannak feszülve, akkor megmutatják, hogy tudnak jó teljesítményt is leadni, de a hosszú távú, egyenletes jó teljesítmény mindennél fontosabb. Sokszor mondjuk, hogy ostorra van szükség, de a pedagógia és az ostor között kellene megtalálni a helyes utat. Ezt csak kifejezetten az edzők nem tudják megoldani, Magyarországon ez hatalmas probléma. Én is ezzel a problémával küzdök, hogy milyen típusú edzőt hozzak. Ha egy nagyon szigorú szakember diktatórikus eszközökkel nyúl bele a csapatba, akkor lehet, hogy a klubnak az értékét, az eszméjét, a kommunikációját, adott esetben a gondolkodását teszi veszély alá, ha pedig puhát hozunk, akkor a játékosok vissza tudnak élni vele. Nagyon nehéz megtalálni, ezért nem is lehet, a klubnak kell megoldania az ilyen problémát, az adott helyzetet.
Révész végül újságírói kérdésre kitért Feczkó Tamásra is, aki a második fordulót követően távozott a kispadról.
– Feczkó Tamás csalódott a játékosokban, becsapták őt. A játékosok, akik nála sem szerepeltek jól, megmutatták az előző két meccsen, hogy tudnak focizni, de ezúttal már újra azt az attitűdöt hozták elő, amit korábban. Tamás egy intelligens ember, nem akarta őket ostorral vagy pénzbüntetéssel megregulázni, de a klubnak megvan ehhez a jogosultsága és most meg is fogják kapni, nem is akárhogyan
– zárta az ajkai sajtótájékoztatót.