A két újoncról, Dárdai Bencéről és Tóth Alexről
– A feladatunk abban áll, hogy utánajárjunk olyan fiataloknak, akik tehetségesek. Mindig megkeressük őket, akik pedig megérdemlik, meghívjuk őket a keretbe. Dárdai Bencét ugyan nem játszatják sokat, de azért kellő rendszerességgel pályára lép a Wolfsburgban, amely a Bundesligában kiváló együttes, úgy vélem, most volt az alkalmas pillanat, hogy meghívjuk, amint ő úgy döntött, hogy Magyarország színeiben óhajt játszani. Amit én egyébként magától értetődő döntésnek érzek. Ahogy mindent fiatalt, Tóth Alexet is közelről figyelemmel kísérjük, meggyőző a teljesítménye, különösen az elmúlt hónapban, ez az oka, amiért meghívtuk. 24 mezőnyjátékost plusz 4 kapust hívtunk a válogatott keretébe, mert van néhány billegő név. Az a mérkőzés, amit Isztambulban játszunk le, nagyon küzdelmes lesz több aspektusból, akár az is lehet, hogy sárga lapokat kapunk.
A Kerkezzel való viszonyáról
Igazából közöttünk semmiféle gond nincs. Neki egy fizikális problémája volt, amit úgy döntött, hogy a klubcsapatával egyeztetve old meg. Egy bizonyos módon döntöttek, szemben egy alternatív megoldással, nekem annyi volt a lehetőségem, hogy tiszteletben tartottam a választását, de semmi nem változott közöttünk.
Ezúttal is beszéltünk egymással különböző platformokon, mint ahogyan az egész kerettel. Volt egy videókonferenciánk is közösen, Milos is ott volt, semmiféle kommunikációs probléma nincs. Sem vele, sem mással.
Az isztambuli, 1000. magyar válogatott mérkőzésről
– Abban bízom, hogy ez inkább plusz motiváció arra, hogy jó teljesítményt nyújtsunk és az eredményjelző is ezt tükrözze. Ha az 1000. mérkőzést játsszuk, arra kellemes szájízzel lehessen emlékezni. Amióta a kispadon ülök, sok emlékezetes mérkőzés áll mögöttünk, remélem, hogy közületek is ezt alátámasztjátok többen is. Azt kívánom, ez egy olyan találkozó legyen, amire néhány év múlva szívesen emlékezünk vissza.
Várható-e újabb "honosítás"/országváltás? Például az osztrák-magyar Jánó Zétény személyében.
– Őt is követjük, de amit muszáj megérteni: az asztalra le kell tenni valamit, hogy meghívást kapjon valaki a nemzeti csapatba. Nem értem, miért merül fel állandóan, hogy másokat hívjunk be azok helyett, akik régóta velünk vannak és akikre állandóan támaszkodunk. Jánót is követjük, de más kiemelkedő játékosokat is. Látjuk, hogy jó a teljesítményük és lehetőség szerint meghívást kaphatnak, de nem elég két jól lehozott mérkőzés, ez az én vesszőparipám. Ez a szurkolóknak üzenet legfőképp.
Az NB I-es góllövőlistát vezető Böde Dánielnek van-e esélye bekerülni?
– Törökországban Kenan Yildiz, Arda Güler, vagy épp Barış Yılmaz egészen más színvonalat képviselnek, mint az NB I színvonala. Vagy említhetném a Benfica két játékosát, Kökcüt és Aktürkoglut. Ne feledjétek azt sem, hogy Szoboszlai adja ki a keretünk értékének a felét.
Nem lehet az, hogy annak alapján alapértelmezett a meghívó, hogy valaki az NB I góllövőlistáját vezeti, még egy sor szempont van. Bödét maximálisan tisztelem, 39 évesen is meghatározó alakja az NB I-nek és elfogadja azt a szerepet, amire az edzője kéri, van, hogy csak 20 percet játszik. De mi Hollandia, Németország, Törökország ellen mást kérünk a támadóinktól, ezt is vésse mindenki az emlékezetébe, ne kelljen újra elismételni.
A négy kapusról
– Dibusz Dénes és Gulácsi Péter volt a közelmúltban, akik az én éveimben váltogatták egymást a keretben, garanciát jelentettek. Most négy kapust hívtam meg három helyett, hiszen Dibusz csak az utolsó mérkőzésen játszott a bajnokságban, szeretnénk még megnézni a formáját az edzéseken. Hat nap alatt játszunk két mérkőzést, gyakorlatilag nulla időnk lesz edzeni, hiszen a regenerációra kell összpontosítani a mérkőzések között. Különösen olyan játékosok esetében fontos a regeneráció, akik a Premier League-ből érkeznek, például Szoboszlai Dominik, aki háromnaponta játszik 90 perceket, legutóbb szerencsére csak 45-öt, de kedd és vasárnap este valószínűleg újra 90 percet. Bízzunk benne, hogy amikor megérkezik, egészséges lesz és a legjobban sikerül a regenerációja, de mi nem számíthatunk arra, hogy mindent ő fog megoldani. Ez egy csapat, mindenki közreműködésével lehetünk csak sikeresek.
Szalai Attila újbóli meghívásáról
– Végre egy minimális folytonossággal játszatják, négy meccsen van túl, háromszor kezdő volt. Szerintem még nem érte el a saját csúcsformáját, azért hívtam meg, mert szeretném kifejezni felé a bizalmamat. Azt akarom felé közvetíteni, hogy itt elvárjuk tőle az ő legjobb szintjét. Ugyanez vonatkozik Nagy Ádámra, aki ezúttal nem lett meghívva, mert nem játszatták az elmúlt időben, de több mint 80 válogatott mérkőzéssel rendelkező játékos és maximálisan tisztelem, sőt szeretem, ha lehet ilyet mondani. Lang Ádám is hosszú idő után a DVSC-ben kezdett újra játszani, őt is figyeljük, nyitva állnak a válogatott kapui előtte, illetve mindenki előtt. Ha jól játszanak, már júniusban újra számítunk rájuk. Szalai Attila például bal oldali védőként is bevethető, több lehetőségünk van. Én semmit nem adok ajándékba, ha csak bizalmi kérdés lenne, ha csak szeretet alapján működnék, mindig 50 játékost hívnék meg, de nem lehet.
Játszhat-e egyszerre Kerkez és Nagy Zsolt?
– Gondolkodtam ezen, mert az a feladatunk, hogy a legjobb játékosainkat játszassuk, akik a legjobb formában vannak. Az is igaz ugyanakkor, ha két játékos nagyjából ugyanolyan sajátossággal bír és ugyanazon a poszton játszanak, akkor nehéz őket egyszerre játszatni. Gulácsi és Dibusz két, hasonló nagyságrendű, kiváló kapus, de nem lehet őket egyszerre a kapuba állítani. Az a feladatunk, hogy taktikai megoldásokat találjunk. 60 éves vagyok, ha az én pályafutásom során nem tanultam volna az elkövetett hibáimból, akkor sokkal gyorsabban öregedtem volna. Csak öregedtem volna, de nem váltam volna tapasztaltabbá. Hadd idézzek fel egy olyan hibát, amit elkövettem: 5-0-ra veszítettünk Németországban, egy az egyben letámadtuk a németeket és az utolsó fél órában kaptunk négy gólt. Nem volt meg a lehetőségünk, hogy ezt kipróbáljuk korábban. Litvánia ellen Dominikot még nem próbáltuk ki korábban hatos pozícióban az edzések során, két gólt kaptunk így, majd a szünetben áthelyeztük Szoboszlait a megszokott pozíciójába és fordítottunk. Azért idézem ezeket a hibákat, mert a következő héten nem lesz időnk dolgozni. Hétfő reggel találkozunk, talán a játékosok fele edzeni fog, hiszen aki vasárnap játszott és utána utazott, ők nem fognak. Az utolsó edzésünk a keddi lesz, hiszen azután már csak a rögzített játékhelyzeteket gyakorolhatjuk, ilyen edzésmennyiséggel nem gondolhatok arra, hogy felforgatjuk a megszokott taktikánkat, különben úgy járunk, mint az említett példáknál.
Szalai Ádámról
– Ádámmal nem beszéltem a közelmúltban, jól van, annyit tudok. Alapértelmezettnek veszem, hogy velünk lesz, velünk lesz már ebben az edzőtáborban, egészen biztos, hogy velünk lesz. Semmi olyat nem tudnék mondani, miért ne ülhetne a kispadra, ez az ő és az egészségügyi stáb döntésén múlik, de jó állapotban van, túltette magát a hollandiai eseményeken. Számítok arra, hogy mellém ül.
