A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi is jelen volt a Magyar Labdarúgó Szövetség kedd esti RangAdó-díjátadóján, ugyanis ő adta át a Paksot irányító Bognár Györgynek az év edzőjének járó díjat. Az olasz szakember interjút is adott az M4 Sportnak, melyben beszélt az OTP Bank Liga színvonaláról, a hazai trénerekről, de szót ejtett a közelgő Európa-bajnokságról és az azt övező elvárásokról is.
A magyar bajnokság fejlődéséről
- Ahhoz, hogy fejlődésről beszéljünk, különbségeket kell tennünk. Általánosságban véve néhány évvel ezelőtthöz képest, azt mondhatjuk, hogy az NB I előre lépett. Ez nem csak a fejlődéstől függ, hanem attól is, hogy sok más egyéb bajnokságnak, főleg a szomszédos országokban, csökkent a színvonala. Főleg külföldiek terén viszont nincs meg a néhány évvel ezelőtti színvonal: emlékszem például Lanzafaméra, Lazovicsra, Leonardóra, de volt sok más játékos is, akinek a tudása meghaladta azt, amit most látunk a légiósoknál. Még úgy is, hogy most főleg néhány Fradi-játékos kitűnő színvonalat képvisel, de sokszor ez sajnos nem elég – ahogy azt láthattuk például a Paks elleni MOL Magyar Kupa-döntőben is. Noha a Ferencváros a legerősebb csapat Magyarországon, a Paks ellen, amikor egyetlen felvonás döntött, mégis veszített.
Ahhoz, hogy a színvonalát és intenzitását növeljük a bajnokságnak, fontos lenne, hogy legalább három-négy csapat ott legyen, akik felvehetik a versenyt egymással. Én azt kívánnám a jövőre nézve, hogy ha az Újpest mondjuk nem is a Fradi szintjén lenne, de azért meg tudja szorongatni. A Honvéd pedig térjen vissza mihamarabb az NB I-be, mert történelmi klubokról beszélünk.
- Hogy ezek a csapatok, legalább három-négy visszatérhessen a korábbi, magasabb szintekre. És ilyen módon fejlődhessen a magyar bajnokság színvonala is. Ez nekem is előnyös lenne.
Az NB I-es edzőkről
A trénerek között is vannak jól teljesítők, például megemlíteném Blagojevicset vagy Bognárt, esetleg Grzelakot vagy Szabó Istvánt, noha picit nehezebb volt nekik ez az év.
- De én amondó vagyok, az erőforrásukat kell figyelembe venni. Azt, hogy milyen játékosok állnak a rendelkezésükre. Ezt kell számba venni az eredményekhez képest, amiket elérnek. Van, aki a Paksot kritizálja a játékstílusa miatt, de a Paksnak van egy habitusa, amelyet sikerült a játékosokra ráépíteni. Jó futballisták, akik tudják, mit kell tenniük, az elejétől a végéig küzdenek, és sikerrel teszik ezt. Az eredményeik nagy része a klub érdeme is, de az edzőé is, úgyhogy minden elismerésem. Ráadásul nem ez az első hasonló eredményük Bognárral. A futballban a vélemények különbözőek, de végső soron a számok számítanak.
Az élvonal fiataljairól
- Nem mindenki egyforma, vannak fiatal tehetségek, akiket figyelünk, akik bár U21-ben vannak, meg kell érteniük, hogy amikor az NB I-be jutnak, esetleg jól is teljesítenek néhány meccsen, azzal még nem értek el semmit. Ez csak az első lépés a karrierjükben. Ha valaki azt gondolja, hogy ő egy fenomén, mert egy vagy két gólt lőtt, mert egy jó meccset játszott és megtapsolják a szurkolók, és nem dolgozik keményen, nem használja a fejét, hogy pihenjen, amikor pihennie kell, ezzel szemben más dolgokat csinál, akkor ő maga fogja befékezni a saját fejlődését.
Fontos, hogy a fiatal magyarok megértsék, nekik a magyar bajnokság nem cél, hanem ugródeszka kell, hogy legyen. Ezt a válogatottban megértették néhányan, akik ott vannak velem, de a többieknek is ezt kellene megérteniük.
A közelgő Európa-bajnokságról
- Fontos lesz, hogy már a kezdetektől felkészüljünk a részletekre, viszont azt is el kell mondanom, hogy bizakodó vagyok.
Nem azért, mert azt gondolom, olyan csapatom van, amely bármire képes, hanem azért, mert tudom, számíthatok a srácokra, akik motiváltan érkeznek, hogy a legjobbjukat adják, és tudom, hogy igazi csapatom van, azon belül jó adottságú játékosokkal.
- Nem lehet túl magasra helyezni a lécet, mert a végén túl nagy nyomás alá helyezzük őket, ezt pedig nehéz elviselni. Arra fogunk törekedni, hogy mindent kezeljünk. Tudjuk, hogy a szurkolóink lelkesek és álmodnak az Eb-vel kapcsolatban, nekünk viszont két lábbal a földön kell járnunk.
