A molcsapat.hu készített évzáró interjút a magyar válogatott szövetségi kapitányával, Marco Rossival, akivel a kiválasztásról, az élő meccsnézés fontosságáról, a minimális nemzetközi szint eléréséről és a kerete erejéről is beszélgettek. Az olasz szakembernek nekiszegezték a kérdést, hogy mennyit változott az edzői hitvallása, illetve miben lett jobb edző azóta, hogy azt a bizonyos bajnoki címet megszerezte a saját akadémiájára építő Honvéddal.
– Azért nehéz erre válaszolni, mert a klubedzői munka egészen más készségeket igényel, sőt más jellegű maga a munka is, mint a kapitányi. De annyit mindenképpen leszögezhetek, hogy ha holnap elmennék egy klubhoz dolgozni, jobb edzőként tenném, mint amilyen 2017-ben voltam. Amiben talán a legtöbbet kellett fejlődnöm, az empátia, illetve a játékosok emberi oldalával való folyamatos foglalkozás. Egy szövetségi kapitánynak nincs túl sok ideje a csapatával, nem végez erőnléti edzéseket, nem tudja annyit gyakorolni a taktikai elemeket, ezért arra kell törekednie, hogy a csapatának legyen egy erős alapjátéka, amihez aztán kiválaszthatja a megfelelő futballistákat. De van más fontos feladata is. Az együtt töltött idő szűkössége miatt rendkívül fontos, hogy a csapatszellem tökéletes legyen, ezért a kiválasztásnál nem elég a technikai képességeket, a taktikai érettséget és a fizikai állapotot alapul venni. Ezek is fontosak, sőt egy bizonyos szint alatt hiába illik egy játékos karaktere a csapatba, nem tud segíteni nekünk. De egy válogatottnál rendkívül fontos, hogy a játékosok csapatként, egységesen tudjanak küzdeni, és ez a szövetségi kapitány felelőssége. Soha nem kezeltem tárgyként, vagyis eszközként a játékosaimat, de kapitányként jóval nagyobb súlyt kapott a személyes kapcsolatom a futballistákkal. Fontos, hogy ők is érezzék, sportemberként is fontos tagjai a közösségnek, nem pusztán játékosként. Ha érzik, hogy értékelik őket, többet tudnak adni a csapatnak – magyarázta a szakember.
Rossi elmondta, manapság már minden döntést adatelemzés, statisztikák és algoritmusok segítenek, de a végső döntést mindig az alapján mondja ki egy játékosról, amit a szemével lát.
– A stábommal minden meccset látunk, folyamatosan figyeljük a kiszemelt játékosokat. Muszáj is így tennünk, mert számunkra nem opció, hogy tévében nézzük a meccseket, hiszen a kamera csak a labdát követi, így pedig nem lehet megítélni egy játékost. Látnunk kell, hogy mozog, hogy reagál, milyen a testbeszéde, irányítja-e a társait, mennyit beszél, vállal-e felelősséget. Tudjuk, kiket keresünk. Bár nagyon fontos számunkra a futballisták emberi oldala, abból semmiképpen nem engedhetünk, hogy a kiválasztás alapját a nemzetközi futball mércéi jelentik. Gyorsaság, erőnlét, döntési sebesség, állóképesség… ezek nélkül nem lehet! Mondok egy példát: Bognár István. Sokszor megnéztem a játékost, mert nagyon tetszik, ahogy olvassa a játékot, nagyszerűen passzol, okos és technikailag valóban kifogástalan. Sajnos azonban nem tud segíteni nekünk, mert a nemzetközi szintet tekintve lassabb a kelleténél, nincs meg benne az a fajta intenzitás, ami a válogatott futballban alapkövetelmény. És nem egyedi eset az övé, nagyon sok technikailag kifejezetten jó játékos van Magyarországon, akik közül sajnos kevesen ütik meg a kellő szintet a többi játékelemben.
Rossi meggyőződése, hogy hamarosan további játékosok érnek fel arra a szintre, ahol Szoboszlai Dominik tart. A csapatkapitány, bár még mindig nagyon fiatal, egyértelműen klasszis szintre ért, alapembere a Liverpoolnak, és a kapitány szerint több játékosának is meglesz az esélye, hogy ugyanerre a polcra kerüljön. Hogy kik ezek a futballisták?
– Nagyon kíváncsian várom Roli következő lépését, szerintem eljutott arra a szintre, hogy egy jobb csapatban is megállja a helyét. Biztos vagyok benne, hogy bárhol folytatja, nem fog csalódást okozni. Az sem kétséges számomra, hogy Séfi is képes lesz a legmagasabb szinten teljesíteni, ha az egészségi állapota engedi. Bízom benne, hogy most már végleg maga mögött tudhatja ezt a rendkívül nehéz időszakot.
Nem kapott rossz sorsolást az Európa-bajnokságra a magyar csapat, a házigazda németek mellett Svájccal és Skóciával találkoznak a mieink a csoportkörben. Rossi szerint izgalmas feladat, hogy stílusukat tekintve ennyire különböző csapatokkal szemben mérettetheti meg magát a magyar válogatott, attól pedig nem tart, hogy az elvárások agyonnyomják a mieinket.
– Nagyon messze van még az Európa-bajnokság, sok minden történhet a torna kezdetéig, és ezekre nagyon kevés hatásunk van. Az ideális az lenne, ha a legerősebb csapattal állhatnánk ki, de ez sajnos nem mindig alakult így számunkra.
De én így is optimista vagyok, mert a június a mi hónapunk. Ha visszanézzük az éveket, valahogy csaknem mindig jól játszottunk és eredményesek voltunk ebben a hónapban.
Két kivétellel: 2020-ban nem játszottunk a pandémia miatt, 22-ben pedig kikaptunk Cesenában az olaszoktól, és nem is játszottunk jól. Pontosítok: az első félidőben rosszul játszottunk, a második már elfogadható volt. A többi meccsünk viszont kiválóan sikerült, akár az Európa-bajnokságról, akár a Nemzetek Ligájáról beszélünk. Úgy utazunk Németországba, hogy valóra váltsuk a szurkolóink álmát és továbbjussunk a csoportból, de az ellenfeleink ugyanígy készülnek. Az én elvárásom egy kicsit másként fogalmazható meg: azt akarom, hogy tegyünk meg mindent a továbbjutásért, de ha nem sikerül, jöjjünk le úgy a pályáról, mint a portugálok elleni Eb-meccs után. Úgy, hogy bár az eredmény nem alakult jól, mindent kiadtunk magunkból – zárta a kapitány.
