Milyen feladatai vannak Rossi mellett?
– Nagyon nagy örömmel vettem a lehetőséget, Marco Rossi felkérését a másodedzői pozícióba. Megbeszéltük közösen, hogy semmiféle pszichológiai, mentális és edzői szerepkörét nem akarom átvenni, nem arra szeretnék rámenni, hogy a játékosoknak mondjak különféle buzdító szavakat – kezdte Szalai Ádám, a magyar válogatott másodedzője az MLSZ Youtube-csatornájának adott interjúját. – Mivel még aktív pályafutásom vége felé elvégeztem az A+B edzői tanfolyamot, ezért mindenképpen szerettem volna, ha a tapasztalataimat, meglátásaimat meg tudtam volna osztani. Az edzésre és a mérkőzésre való felkészítés, az edzéstervezés, és a játékosokkal való folyamatos kapcsolattartás is része a feladatkörömnek. 13 évet töltöttem el a Bundesligában és jó néhány olyan tapasztalatot sikerült magamba szívnom, amit szeretnék átadni és segíteni a jelenlegi magyar válogatottnak.
Ha csak azzal foglalkoznék, hogy ki, milyen mentális állapotban van, akkor nem biztos, hogy szükség lenne erre a 13 éves Bundesliga-karrierre, úgyhogy ennek a kettőnek az összecsiszolt eredményét szeretném a legjobb formában átadni mind a szakmai stáb, mind a keret segítségére.
Játékosból edző
– Az ember sokszor nem tudja teljesen felfogni, akkor sem, ha tervezi, hogy egyik napról a másikra vége a karrierjének és teljesen új életszakasz kezdődik. Erre tudatosan készültem a különböző képzésekkel, de ettől függetlenül erre nem lehet felkészülni érzelmileg. Az elmúlt két évben bevallom, idő kellett, amíg az ember átéli és azonosul ezzel a dologgal, de mindenképpen örülök annak, hogy még az aktív pályafutásom végén jó pár évet eltöltöttem készüléssel arra, hogy hogyan tovább.
Jönnek a hollandok és a németek
– Ez egy óriási eredmény a 37. helyen lévő magyar válogatottnak, hogy már a második szezont tölti a Nemzetek Ligája A-divízióban és két ilyen mérkőzést kell lebonyolítani néhány nap leforgása alatt. Ez egy óriási lehetőség arra, hogy nagyon nagy alázattal és a csapategységgel ismét megmutassuk, valójában miért is vagyunk mi az A-divízióban.
Különbségek játékosként és edzőként
– Amikor először jöttem ide másodedzőként, akkor olyan nagy különbség nem volt, mert ugyan volt két év kihagyás, de előtte jó pár éven keresztül itt voltam a válogatottnál. A hollandok elleni mérkőzés előtt azonban, amikor összeálltunk, volt bennem egy drukk, az azért más szituáció volt. Ott álltam másodedzőként, teljesen másik szerelésben, volt rajtam stoplis, de nem az, amiben régen a meccseket játszottam. Amikor jött a himnusz, majd elkezdődött a mérkőzés, ugyanazt éreztem, mintha a pályán lettem volna.
Azok a párharcok, 50-50-es labdák, kiharcolt szögletek, szabadrúgások bennem is olyan élményeket váltottak ki, mint amikor a pályán voltam. Most nyugodtabb voltam, de abban a pillanatban, ahogy elkezdődött a mérkőzés, utána már "belekerültem egy alagútba" és minden egyes szituáció érdekelt a pályán. Ha nem úgy alakul a mérkőzés, az első, aki a felelősséget vállalja, az a szakmai stáb, úgyhogy óriási a felelősség. Azokat az érzéseket, amik a pályán történnek, maximálisan megélem a kispadon is. Nagyon remélem, hogy jó pár ilyen nap lesz, hogy a kispadon ülhetek és segíthetem Marco Rossi munkáját.
Érzelmileg, felkészültségben minden rendben volt, de ha egy válogatottnak olyan szövetségi kapitánya van, mint Marco Rossi, akkor nagyon nehéz másodedzőként olyan nagy butaságot elkövetni, hogy a válogatott ne szerepeljen ilyen jól, mint az elmúlt két meccsen.
Viselkedés a kispadon
– Magamat ismerve nem hiszem, hogy képes leszek arra, hogy a kispadon ülve nézzem végig a mérkőzések jeleneteit. Mindig is szerettem átélni ezeket a pillanatokat, természetesen odafigyelve az edzői zónára, és hogy ne kövessek el olyan butaságot, hogy esetleg feltessékeljenek a lelátóra. Mindenki tudja, mik a határok, amiket ha átlép valaki, akkor annak nagyon gyorsan meglesznek a következményei. Tudni kell, hogy ki, miért van ott abban a szerepkörben és kinek, mi a feladata. Ezzel teljesen tisztában vagyok, próbálom ezeket a feladatköröket betartani.
Az elmúlt években sok mindent letett már Marco Rossi az asztalra, nem hiszem, hogy szükség lenne arra, hogy dobáljuk be neki az ötleteinket. Az elmúlt évek eredményei maximálisan alátámasztják, milyen hihetetlen munkát végzett el és nagyon remélem és kívánom, hogy még sok-sok évig maradjon a szövetségi kapitány.
Mi pedig a meglátásainkkal, ötleteinkkel, tapasztalatainkkal próbáljuk segíteni.
A Csakfoci aktuális szavazásán az alábbi kérdést tettük fel: Mire lesz képes a magyar válogatott Hollandiában?
Kattints és szavazz itt!
