A KTE tulajdonosa, dr. Kovács András, a Horváth Építőmester Zrt. építőipari vállalat társtulajdonosa kecskeméti szerepvállalása, azaz a negyedosztályú szereplés óta eltelt hét és fél év után először adott interjút, méghozzá az egyik helyi portálnak, a hiros.hu-nak.

Eddig tudatosan választotta a háttérbe vonulást az üzletember, de most őszintén beszélt az NB I-es csapat és a klub helyzetéről, illetve az edzőváltás okairól is. A két részletben megjelent interjú kivonata olvasható az alábbiakban.

Szabó István felmentése

Mint ismeretes, az OTP Bank Liga 9. fordulója után jelentette be a KTE, hogy Szabó Istvánt felmentették a tisztségéből, majd rövid idővel később bejelentették, hogy Gera Zoltánt bízták meg a vezetőedzői feladatok ellátásával. Mint dr. Kovács András elmondta, Szabó István vezetőedzői időszaka alatt a KTE folyamatosan túlteljesített.

Az eredeti célkitűzés az volt, hogy az NB III-ból feljutva az NB II-ben stabilizálják magukat, és három év alatt építsenek ki egy jó csapatot. Ehhez képest az első NB II-es év után azonnal felkerültek az NB I-be, ami már önmagában kiemelkedő teljesítmény volt, talán a szintlépésben ki is maradt néhány fontos lépcsőfok. Az NB I-ben pedig egy mentálisan és szakmailag egyedülállóan összetartó, motivált – egy közös nagy célért küzdő - csapatként sikerült helytállniuk. A sikert azonban nem mindenki tudta hosszú távon kezelni. Az első NB I-es idény adrenalinlöketet adott a csapatnak és a klub minden dolgozójának, azonban ez a lendület a második szezontól folyamatosan csökkent.

A válogatott szünet elején egy interjúban Tóth Ákos sportigazgató azt mondta, hogy egyelőre nem lesz új edzője a csapatnak. A tatabányai barátságos mérkőzés elvesztése után mégis megszületett a döntés a felmentésről. A klub tulajdonosa elismerte, hogy a klub vezetői nem voltak ott Tatabányán.

– Nem voltunk ott, de mivel a felmentés okairól még beszélünk, annyit elöljáróban elmondhatok, nyilván nem is ezen a meccsen múlott a dolog. Amikor a csapatnak rosszul megy, akkor a sportigazgatót naponta nyolcszor hívják fel, hogy kirúgjátok-e a vezetőedzőt, vagy azért, mert ajánlanak valakit. És aztán addig-addig jött elő ez a téma, amíg valamit reagálni kellett, és valóban úgy voltunk vele, hogy akkor nem váltunk. De abban a cikkben azt is elmondta Ákos: ha fölteszik a kérdést, hogy leváltják-e a vezetőedzőt, akkor már van edzőkérdés.

A felmentéssel kapcsolatban kifejtette:

- Nem áll sem érdekemben, sem szándékomban bárkiről rosszat mondani. A sikereinket úgy tudtuk elérni, hogy mindenki a tőle telhető legtöbbet tette, minden idegszálával a munkájára koncentrált, semmi mással nem foglalkozott, ami elvonhatta volna a figyelmét.

Akadtak azonban olyanok, akik azt gondolták, hogy a hatalmas siker, a második hely után, mi már a következő bajnokságra felkészültünk, megy ez már, az így felszabadult kapacitást másra köthetik le. De ez nem fért bele. A legegyszerűbb és a legnyilvánvalóbb példa erre a pro licenc-képzés, amely viszonylag sok terhet tesz a diákra, jelen esetben az edzőre. Elvonhatja a figyelmét, láttunk már arra példát, hogy egy edző a tanulmányai alatt marad csapat nélkül. Ez azonban csupán egy folyamat legapróbb része volt. Amíg mindenki minden idegszálával egy célért küzdött, addig tudtunk erőn felül teljesíteni, s ami nagyon fontos: egyénileg és csapatként is fejlődni. Amint ez egy kicsit lanyhult, bármilyen szempontok alapján, akkor szép lassú lecsorgás kezdődött meg.

- Ennél többet nem akarok mondani. A játékosok igazolásával kapcsolatban határozottan hangsúlyozom ugyanakkor: senki úgy nem érkezett, és senki úgy nem távozott, hogy a vezetőedzővel és Ákossal ne közösen döntöttünk volna.

Elmondta továbbá, hogy „az igazsághoz hozzátartozik, hogy nyáron felmerült bennem már, hogy nem fog ez menni, de az utolsó percekben elért 6. helyezés és a korábbi közös küzdelmek és eredmények, valamint Ákos véleménye türelemre intettek. Pedig a jelek a klub teljes vertikumában jelentkeztek már.”

Tehát nem egy konkrét eset vagy az öt plusz egy vereség volt a döntő, hanem a vezetőedző felmentése egy folyamat része, vége volt.

A klub tulajdonosa rámutatott, hogy a stáb tagjai – például a kapusedző, az erőnléti edző és a videóelemző, a rehabilitációs vezető – már az NB III-as időszakban is a klubért dolgoztak. A siker tehát nem egyetlen ember érdeme, hanem egy jól felépített csapatmunkának volt köszönhető, „ahol senki sem tökéletes, de egymást támogatva, együtt hatalmas sikert értünk el, a megyéből indulva, s amit már senki nem vehet el ettől a közösségtől, de nem is vindikálhatja el senki a másik fontosságát ebben.”

Konflikus 1.: Az edző fia

– Sok minden megváltozott az első NB I-es szezonhoz képest – fogalmazott a KTE tulajdonosa, utalva arra, hogy a sikerek miatt az elvárások irreálisan megnőttek, a csapat összetartó ereje viszont nem jó irányba alakult, néhányan az egyéni érvényesülésüket helyezték előtérbe.

A tulajdonos elismerte, hogy voltak már korábban is konfliktusok a klubon belül, ahogy mindenhol, de a sikerek idején ezeket sikerült maguk között kezelni. Kérdésre válaszolva elmondta; az előző szezonban a vezetőedző távollétében valóban ő döntött Banó-Szabó Bence egy rövidebb időszakra szóló, második csapathoz történő irányításáról.

Szereptévesztésben volt Bence is, mert egy edzésen olyan szavak hangoztak el és olyan tettleges dolgokra ragadtatta magát, amely miatt lépni kellett – mondta a klub vezetője, hozzátéve, hogy a vezetőedző valóban utólag szerzett tudomást a döntésről, mivel éppen magánjellegű okból nem vett részt az edzéseken. – Ha valaki olyat művel, amellyel önmagát a klub fölé helyezi, annak el kell gondolkodnia ezen. Ezért kapott néhány hét gondolkodási időt az edző fia is. A dolgot egymást partnerként kezelve tisztázták a felek, és azóta fel sem merült ez a probléma. Ha Banó-Szabó Bence nem sérül meg a nyári alapozás végén, most is a csapat sikereiért tehetne a pályán.

Konfliktus 2. Miért távozott a fiatal tehetség?

Konfliktushelyzetet teremtett továbbá, a hirtelen berobbant tehetség, Helmich Pál-ügye is. A fiatalt 2024 januárjában igazolták le, majd sikeresen bemutatkozott a csapatban és az U20-as válogatottban is. Az őszi fordulóban még Helmich nyilatkozott az újpesti mérkőzés előtt a KTE honlapjának, majd nem került be a mérkőzés keretébe.

Szeptember 3-án a klub honlapján rövid közleményben jelentette be, hogy átigazolási díj fejében Újpestre igazolt.

A fiatal játékos távozásáról annyit árult el a klub tulajdonosa, hogy az edző és a játékos közötti ellentét vezetett a szakításhoz. A klubnak nem állt érdekében egy, a fiatalajánlásnak megfelelő, korábban a pályán már bizonyított játékostól megválnia, hiszen az szakmailag és anyagilag sem indokolt döntés, de abban a pillanatban nem volt más megoldás.

Horváth Krisztofer és Szűcs Kornél elvesztése

A klub vezetője többször hangsúlyozta, hogy a döntéseket mindig közösen hozták meg, beleértve az igazolásokat és a stratégiai irányokat is. A téli átigazolási időszakban Derekas Zoltán (Haladás), Helmich Pál (ESMTK), Lukács Dániel (Diósgyőri VTK) érkezett és Szalai Gábor (Lausanne-Sport – Svájc), Szuhodovszki Soma (Debreceni VSC), Tóth Barna (Paksi FC) távozott.

Dr. Kovács András kiemelte, hogy az elmúlt bajnoki év tavaszi szezonjában, mérkőzésenkénti átlagban 25 százalékkal több pontot szerzett a csapat, mint az ősszel, tehát nem lehet azt mondani, hogy gyengültek. A téli átigazolási időszakban Szalait kivásárolta a svájci klub a szerződéséből, tehette már csak azért is, mert a játékosnak konkrét kivásárlási záradéka volt. Tóth Barna fizetésemelést kért az őszi szezon végén, majd a vezetés teljesítményorientált ajánlatát nem fogadta el. Ha nem járultak volna hozzá az – egyébként „nevetséges összegért” történő - eladásához, nyáron már szabadon távozhatott volna, s „odaadó játéka sem lett volna már valószínűsíthető”. A Szalai Gáborért kapott pénzt Lukács Dániel megvásárlására fordították, aki az első tavaszi bajnokin lőtt két találatával eldöntötte, hogy mely csapat indul felfelé, és melyik marad a tabella alján.

A nyári átigazolási időszak nagy nyeresége volt Katona Bálint visszatérése a Ferencvárosból, igaz most is csak kölcsönbe érkezett, kifejezetten Horváth Krisztofer posztjára, azonban egyértelmű, hogy Horváth Krisztofer, Szűcs Kornél és Helmich Pál távozása komoly veszteséget jelentett.

– Horváth Krisztofer sosem volt a mi játékosunk, ennek tükrében az, hogy másfél évig itt futballozott, már önmagában bravúr. Megtartására semmi esélyünk nem volt, ugyan volt egy számunkra fenntartott opció beleírva a kölcsönszerződésébe, a Torino bebiztosította magát egy esetünkben megfizethetetlen vételárral. Vagy így kapjuk meg kölcsön, vagy nem tudtuk volna megtartani. Mindezek mellett úgy éreztük, noha Krisztofer mindent megtett értünk, tavasszal rajta is érezni lehetett, hogy tovább szeretne lépni, máshol járnak már a gondolatai, ami érthető volt, hiszen folyamatosan a jövője volt a téma, pláne Eb-re pályázó válogatott játékosként.

Szűcs Kornél esete más volt, vele – Ákos javaslatára – tavasszal azért is hosszabbítottunk, mert amellett, hogy nagyon nagy potenciált, következő lehetséges válogatott játékosunkat láttuk benne, nagyon alacsony kivásárlási árat tartalmazott az előző kontraktusa. Bevallom, nem számítottunk arra, hogy ilyen gyorsan konkrét ajánlat érkezik érte, de ebben az esetben mit mondhattunk volna neki? Ne menj el a világ egyik legerősebb bajnokságába, ahol Wayne Rooney lehet az edződ? Nem lett volna életszerű, hozzáteszem, egy érdeklődést előtte már visszautasítottunk egy másik bajnokságból

– mondta a KTE tulajdonosa.

Már nem működik úgy a kecskeméti koncepció

A KTE alapvető koncepciója az volt, hogy az NB III-ban felfedezett tehetségeket kibontakoztassák, és az NB II-es játékosokat beépítsék az NB I-be. Ez az elképzelés a korábbi években működött, de az idei szezonra a magyar piac szűkülése miatt jelentős kihívásokkal szembesültek.

– Kaptunk kritikát amiatt a távozók esetében, hogy NB II-es és NB III-as játékosok érkeznek helyettük, de ha visszatekintünk, a távozóink vagy velünk voltak a kezdetektől, vagy ugyanúgy alacsonyabb osztályból igazoltuk őket úgy, hogy máshol már lemondtak róluk, vagy éppen megtört a pályafutásuk. Jó példa erre Szalai Gábor, Szuhodovszki Soma, vagy éppen Szűcs Kornél is például, de érkezése előtt Horváth Krisztofer sem tudott még kibontakozni az NB I-ben. Jelenlegi válogatottunk, Nikitscher Tamás ugyancsak Kecskeméten mutatkozott be az NB I-ben úgy, hogy korábban volt már nálunk próbajátékon, és folyamatosan figyelemmel követtük. A feljutás után emellett azon voltunk végig, hogy stabilizáljuk a keretet, hiszen az első évben szinte csapatra való kölcsönjátékosunk volt. Megvásároltuk Varga Bencét, Zeke Máriót, de ugyancsak komoly összeget fizettünk Katona Levente és Nikitscher Tamás játékjogáért is, hogy csak néhány nevet említsek. Eközben többen is érezhetően kedvet kaptak a mi példánkon felbuzdulva arra, hogy alacsonyabb osztályból erősítsenek, már érezzük a piac szűkülését. Nem igaz azonban az, hogy csak lentről igazolunk, hiszen utánpótlás-válogatott játékosokat is szerződtettünk nyáron, például Bocskay Bertalant és Kovács Barnabást.

Az igazolások során rendre felmerült a kérdés: magyar vagy külföldi játékos? Bár a klub elve nem zárja ki a külföldi erősítéseket, minden próbálkozás már a hármas beszélgetések során kudarcba fulladt. Így végül a magyar játékosok és némi felállási forma változtatás mellett döntöttek, kifejezetten a vezetőedző érveit és javaslatait figyelembe véve. Ez a megközelítés azonban egyelőre nem bizonyult elegendőnek a csapat megerősítéséhez, így ezen a téren a jövőben biztosan szükség lesz némileg változtatniuk.

Gera Zoltán kinevezéséről és a jövőről

Az új vezetőedző személyével kapcsolatban az volt a koncepció, hogy olyan szakembert akartak szerződtetni, akinek komoly nemzetközi élettapasztalata van, s akinek nem a KTE a 8. vagy a 10. klubja, mert az csak egy állomásnak tekinti.

Zolin látszik, hogy meg akarja magát mutatni. Eddig csak bíztam benne, de már látszik is, hogy iszonyatosan elszánt és felkészült. Előző vezetőedzőnket az NB III harmadik helyezettjétől hoztuk, a jelenlegit az NB II harmadikjától, a KTE történetében egyebek mellett ő a hatodik edző, aki újonc az NB I-ben, tehát nem először fordul ez elő.

Gera Zoltán szerződtetését azért is jónak tartja, mert a játékosok elismerik, reméli, hogy majd jönnek az eredmények is. Csizmadia Csaba érkezésével megfelelőképpen karakteressé is vált a szakmai stáb. Ismét körömszakadtáig, nyíltan küzd mindenki a bennmaradásért, s reméli, hogy a szurkolókat is ide sorolhatja, hiszen ehhez a küzdelemhez a csapatot támogató légkörre van szükség a lelátón is.

- A realitásokat nézve azt gondolom, ha jó eredményt tudnánk elérni Debrecenben, az hatalmas lökést adna, és ezek a játékosok, akik most a pályán vannak, a tőlük itt már korábban látott teljesítményük felső határa közelébe fel tudnák magukat húzni. Akkor meg fogunk indulni fölfelé. Ha nem, akkor nagyon nehéz lesz. De látom a csapatban az elszántságot – mondta, hozzátéve, hogy bármi történik a következő négy meccsen, a télen mindenképpen megpróbálnak erősíteni és mindent meg fognak tenni a minél jobb szereplésért. Hogy ez elég lesz-e a bennmaradáshoz, vagy nem, az majd utólag kiderül, a lelkiismeretük tiszta. Azonban érdemes tudnia mindenkinek, hogy a másodosztály fenntartása jóval nagyobb terhet jelentene a mostaninál, így eszük ágában sincs feladni a harcot.

Komoly és őszinte támogatói kör alakult ki a csapat mellett, az önkormányzat is a lehetőségeken belül segít és mögöttük áll, likviditási gondok nincsenek, gazdálkodásuk megfontolt és stabil, ebből nem is fog engedni, mert olyan nem történhet meg ezzel a klubbal, ami a szerepvállalása előtt. Az azonban tény, hogy az NB I-es klubok között költségvetésük a legszerényebb, a nagyobb riválisok többségének töredéke.

TOVÁBB: Az eredeti cikk ITT és ITT elolvasható!