A kutatás tulajdonképpen egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis eredményeit foglalja össze: a gyümölcsök, zöldségek és gyümölcslevek fogyasztása és a terhességi cukorbetegség (GDM) kockázata közötti összefüggéseket vizsgálva.
Miért fontos ez a kutatás?
A terhességi cukorbetegség a várandósság kialakuló, vagy elsőként akkor diagnosztizált szénhidrát-anyagcserezavar, ami a terhességek 16,7%-át érinti világszerte a 10-39 éves nők körében. Jelentős rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatokkal jár. A LifestylePro Academy életmódorvos szakmai továbbképzés segít az orvosoknak abban, hogy klinikai gyakorlatukat az életmódorvoslás bevált eszközeivel kiegészítve eredményesebb gyógyítást tudjanak elérni.
A nagy születési súly, a szülési komplikációk, illetve az anya és a gyermek esetében a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kialakulása mind a GDM következménye lehet. A növekvő előfordulása globális gazdasági, társadalmi és egészségügyi terheket jelent az egyének és a közösség számára. A szakértők már korábban is feltételezték, hogy az étrend jelentős szerepet játszhat a GDM megelőzésében. Nagy előny, hogy a gyümölcsök és zöldségek antioxidánsokat, rostokat és fitokemikáliákat tartalmaznak. Ezek csökkentik az oxidatív stresszt és javítják az inzulinérzékenységet. A gyümölcslevek szintén népszerű módjai a gyümölcsfogyasztásnak, de a hátrányaik és az előnyeik még nem teljesen tisztázottak.
Hogyan történt a vizsgálat? Szisztematikus áttekintést készítettek a különböző adatbázisokban szereplő információk felhasználásával. 12 kohorszvizsgálatot elemeztek különböző időszakokban: terhesség előtt, illetve az első és második trimeszterben. Az étrendi szokásokat élelmiszer-fogyasztási kérdőívekkel és táplálkozási naplókkal mérték.
Milyen eredmények születtek?
A gyümölcsfogyasztás és a GDM kockázata között fordított összefüggést figyeltek meg. Akik a legtöbb gyümölcsöt fogyasztották, 8%-kal volt alacsonyabb a GDM kockázata, mint akik a legkevesebbet ettek. A napi 100 gramm gyümölcs már 3%-kal befolyásolta a kockázatot. A zöldségfogyasztás nem mutatott szignifikáns összefüggést a GDM kockázatával. A keményítőtartalmú zöldségek (például burgonya) sem csökkentették a GDM előfordulását.
Szinte ugyanez mondható el a gyümölcslevekről, de itt fontos figyelembe venni, hogy a feldolgozási folyamatok következtében csökkenhet a rosttartalom és nőhet a cukortartalom.
További széles körű vizsgálatokra van szükség
Egyelőre még mindig kevés információval rendelkezünk erről a területről. Az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a friss gyümölcsök mérsékelt beillesztése az étrendbe befolyásolhatja a terhességi cukorbetegség kockázatát. A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás, például a focizás, hozzájárulhat a megfelelő anyagcsere-működéshez és az inzulinérzékenység javításához.


