Mit nevezünk pszichoszomatikus betegségnek?
A pszichoszomatika szó a lélek és a test harmóniáját jelenti. Érdekes, hogy a keleti orvoslásban ez az egyik legfontosabb alapelv, amit az ősi gyógyászati rendszerek már évezredek óta alkalmaznak, viszont a fejlett nyugati orvoslás számára mindmáig kevéssé ismert terület.
Szerencsére egyre többször ismerik fel a jelentőségét, hisz például a Swan Lake Központ terápiás módszere is pszichoszomatikus megközelítésen alapul.
De hol hibázik a nyugati orvostudomány? Ott, hogy kizárólag a testre fókuszál, leegyszerűsíti, biologizálja az emberiséget. Magyarán, ha valakinek panasza van, az csakis szervi eredetű lehet, biztosan valami fizikai rendellenesség van a háttérben.
Holott ez a megközelítés téves, hisz napjainkban számos olyan tünet van, melynek a kialakulásáért egyértelműen a lelki tényezők felelősek. Ezeket nevezzük pszichoszomatikus betegségeknek, ahol a panaszokat lelki problémák okozzák. A gyógyításuk pedig csak úgy lehetséges, ha az orvoslás is a megfelelő szemléletet alkalmazza.
Megmagyarázhatatlan tünetek
Szinte minden orvos találkozott már olyan páciensekkel, akik változatos panaszokkal fordultak hozzájuk (például alvászavar, indokolatlan fáradtság, gyakori fejfájás, emésztési zavarok), és egy sor vizsgálat elvégzése után sem volt kimutatható náluk semmiféle kóros elváltozás.
Az illető a leletei alapján makkegészséges volt, noha a tünetek továbbra is fennálltak. Az ilyen helyzet mind az orvosban, mind a betegben frusztrációt szül. A páciens ugyanis úgy véli, nem veszik elég komolyan a problémáját, az orvos viszont nem érti, mi lehet a gond, ha egyszer minden eredmény rendben van. Ez az ellentmondás konfliktushelyzetet is szülhet.
Pedig valamelyest mindkét félnek igaza van: a beteg panaszai valósak, viszont a fizikai állapota tényleg nem indokolja őket – a probléma ugyanis a lelkében van.
Van megoldás!
A pszichoszomatikus betegek hajlamosak arra, hogy egy “öngerjesztő körbe” kerüljenek, melynek során a figyelmüket a testi tüneteikre irányítják, ezáltal még jobban felerősítik őket, és a betegségtudatuk tovább növekszik.
Ám jó hír, hogy most már a nyugati orvostudomány is kezd ráébredni arra, hogy a test és a lélek nem választható szét, hisz kölcsönhatással állnak egymással, vagyis kezelni is eképpen szükséges őket.
A gyógyulás tehát már nemcsak a testi panaszokra fókuszál, hanem bevonják a kezelésbe a pszichológusokat, pszichiátereket, pszichoterapeutákat is, akik a segítenek feltárni a betegséghez vezető lelki okokat, és megtanítani a páciensnek, hogy miképp kerekedhet felül rajtuk.