A csalással okozott kár elszenvedője a sértett, de szerepelhetnek még passzív alanyok a történetben, akik nem mindig azonosak a sértett személyével. A bűncselekmény passzív alanyát is megtévesztik, de a kár a sértett oldalán keletkezik. A csalás büntetése súlyos is lehet, ami a károkozás mértékétől és az egyéb minősített esetek fennállásától is függ. Akár 10 évre is börtönbe kerülhet az elkövető. 

Ha valakit csalással vádolnak, vagy csalás áldozata, mindenképpen érdemes a témában jártas, tapasztalt büntetőjogi ügyvédhez fordulni. Dr. Janklovics Ádám teljes körű védelmet nyújt, folyamatosan tartja a kapcsolatot ügyfeleivel. Most nézzük meg egy kicsit részletesebben, mit is jelent a csalás bűncselekménye!

Elkövetési magatartások

Mint már említettük, a csalás tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás jogtalan haszonszerzés végett, és ezzel másnak kárt okozva. A tévedésbe ejtés annyit jelent, hogy a tévedés egy valóságtól eltérő képzettartalom, hétköznapi szóhasználattal élve hazugság. 

Valótlan tényeket feltüntethet az elkövető valósnak, vagy elferdítheti az igazságot is. Nem kell fondorlatosan elkövetni, az egyszerű forma is csalást jelent a Btk. szerint. Arról nem is beszélve, hogy ki sem kell mondani, egy egyszerűen felismerhető magatartással is lehet csalást elkövetni. 

Olyan esetek is előfordulnak, amikor a sértett eleve tévedésben van az adott dologgal kapcsolatban, az elkövető pedig megerősíti benne, vagy nem oszlatja el ezt a tévedést. Ugyanúgy csalásnak minősül, csak nem a tévedésbe ejtés az elkövetési magatartás, hanem a tévedésben tartás. 

A kár mértéke

A csaláshoz minden esetben kapcsolódik egy eredmény, ami a sértett vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést jelenti. Minden vagyoni értékű jog sérelme is beszámítható a kárba, ha pénzben kifejezhető az értéke. 

A kár mértékének meghatározásánál a dolog forgalmi értékét veszik figyelembe. A csalás lényege, hogy a sértett vagyonában bekövetkező kár okozati összefüggésben áll az elkövető magatartásával. 

Az csalás, ha kölcsönt veszek fel, de nem tudom visszafizetni?

A csalást csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, azaz akaratlagosan, tehát az elkövető tisztában van a megtévesztéssel és a károkozással. Nem valósít meg tehát csalást az a személy, akinek a kölcsön felvételekor szándékában állt azt visszafizetni. 

Önmagában nem bűncselekmény, ha az adós nem tudja a kölcsönt törleszteni, csak ha bizonyítást nyer, hogy az összeg felvételekor is ez volt a szándéka. Ha a jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján ennek nincs realitása, illetve a kölcsönt folyósító előtt eltitkolt tartozásai vannak, akkor ezek erre engednek következtetni.